[{"data":1,"prerenderedAt":-1},["ShallowReactive",2],{"grammar-page-hu-az-igenevi-szerkezetek-alanya":3,"grammar-exercises-by-page-01a1366b-0f0c-7c60-9442-1b7c7711b177":25,"exercise-list-path-hu-none":45},{"id":4,"title":5,"slug":6,"seoDescription":7,"content":8,"language":9,"level":10,"displayOrder":11,"grammarTopics":12,"createdAt":19,"updatedAt":20,"vocabularyLists":21,"primaryTopicHub":22,"readyImages":24},"01a1366b-0f0c-7c60-9442-1b7c7711b177","Az igenévi szerkezetek alanya","az-igenevi-szerkezetek-alanya","Az igenévi szerkezetek alanyának felismerése: közös alany, személyragok, valamint a cselekvő és az érintett megkülönböztetése világos magyar példákkal.","Az igenév mellett nem mindig áll külön alany. A mondatból, a személyragból vagy a jelzett főnévből értheted meg, ki végzi a cselekvést, illetve kivel vagy mivel történik valami. Fontos, hogy az **alany** és a **cselekvő** nem mindig ugyanaz.\n\n## 1. Keresd meg a hozzá tartozó szereplőt!\n\nAz igenévi szerkezet értelmezésében segít, ha ragozott igét tartalmazó mondattal fejezed ki ugyanazt a kapcsolatot.\n\n| Igenévi szerkezet | Kifejtett változat | Mit figyelj meg? |\n| --- | --- | --- |\n| Júlia szeret **úszni**. | Júlia szereti, ha ő maga úszik. | Júlia úszik. |\n| Júlia **mosolyogva** válaszolt. | Júlia mosolygott, miközben válaszolt. | Mindkét cselekvés alanya Júlia. |\n| az udvaron **játszó gyerek** | a gyerek, aki az udvaron játszik | A gyerek játszik. |\n| a tegnap **megírt levél** | a levél, amelyet tegnap valaki megírt | A levél nem az írás cselekvője, hanem a tárgya. |\n\nAz átfogalmazás itt a szereplők kapcsolatát teszi láthatóvá; nem kell minden mondatot így használnod.\n\n## 2. Főnévi igenév: közös alany vagy személyrag\n\nAz **akar, tud, szeret** mellett a főnévi igenév cselekvését rendszerint a ragozott ige alanya végzi.\n\n:::example\n**Éva** szeretne **pihenni**. → Éva szeretné, hogy ő maga pihenjen.\n\n**A fiúk** tudnak **úszni**. → A fiúk úsznak, ezt tudják.\n:::\n\nA **kell** típusú szerkezetekben az igenév személyragja mutathatja meg, kire vonatkozik a cselekvés. Ezt egy **-nak\u002F-nek ragos névszóval** is megnevezheted.\n\n- **El kell indulnom.** → Nekem el kell indulnom.\n- **Neked el kell indulnod.** → Te indulsz el.\n- **A vendégeknek el kell indulniuk.** → A vendégek indulnak el.\n\nA személyragos főnévi igenév a **lehet, szabad, fontos, muszáj** mellett is ugyanígy jelölheti, kire vonatkozik a cselekvés: **El lehet mennem?**, **Nem szabad elkésned.**, **Fontos időben érkeznünk.**, **Muszáj dolgoznotok.** A személyragok itt rendre az **én, te, mi, ti** személyre utalnak.\n\n:::note\nA **neked** és **a vendégeknek** nem alanyesetű alak. Mégis ezek nevezik meg, kire vonatkozik az igenévben kifejezett cselekvés. Különítsd el a mondat nyelvtani szerkezetét attól a kérdéstől, hogy ki cselekszik.\n:::\n\n## 3. Határozói igenév: ki végzi a két cselekvést?\n\nHa a **-va\u002F-ve** képzős igenév a főmondat cselekvésének módját vagy kísérő körülményét fejezi ki, a két cselekvés alanya rendszerint azonos.\n\n:::example\n**Anna** az ablakon **kinézve** telefonált.\n\nAnna nézett ki az ablakon, és Anna telefonált.\n\n**A gyerekek** hangosan **nevetve** szaladtak az udvarra.\n\nA gyerekek nevettek, és ők szaladtak az udvarra.\n:::\n\nHa két különböző szereplőről beszélsz, gyakran világosabb egy **amikor**, **miközben** vagy **miután** kötőszós tagmondat.\n\n:::warning\nFélrevezető: **Az állomásra érkezve elindult a vonat.**\n\nHa azt akarod mondani, hogy **te** érkeztél meg, a mondat nem fejezi ki világosan ezt a kapcsolatot: a ragozott ige alanya **a vonat**.\n\nVilágos: **Amikor az állomásra érkeztem, elindult a vonat.**\n\nA mondat nyelvtanilag azt jelenti, hogy a vonat érkezett meg és indult el; ha te érkeztél, ezt nem fejezi ki.\n:::\n\nEz az alanyazonosságra vonatkozó szabály a fenti, cselekvést kísérő szerkezetekhez ad támpontot; nem minden határozói igenévi szerkezetre érvényes általános szabály.\n\n### Állapot: van + -va\u002F-ve\n\nA **van + -va\u002F-ve** szerkezet állapotot is kifejezhet. Tárgyas igéből képzett igenévvel a mondat nyelvtani alanya ilyenkor a cselekvés érintettje: az, aki vagy ami a cselekvést kifejező mondatban tárgy lenne.\n\n:::example\n**Az ajtó be van zárva.** → Valaki bezárta az ajtót; az ajtó most zárt állapotban van.\n\nA nyelvtani alany: **az ajtó**. Nem az ajtó végzi a bezárást; a cselekvőt a mondat nem nevezi meg.\n\n**A csomag össze van készítve.** → Valaki összekészítette a csomagot; a csomag most kész állapotban van.\n:::\n\nItt a **van** nem egy második cselekvést jelöl, hanem az állapot fennállását. Ezért ezekre a mondatokra nem a két cselekvés közös alanyát kereső szabályt alkalmazzuk.\n\n## 4. Melléknévi igenév: a jelzett főnév szerepe\n\nA melléknévi igenév egy főnevet jellemez. Befejezett melléknévi igenévnél vizsgáld meg, hogy az alapige tárgyas vagy tárgyatlan-e. Tárgyas igéből képzett igenévnél a jelzett főnév rendszerint az alapige tárgyának felel meg: **megírt levél → valaki megírta a levelet**. Tárgyatlan igéből képzett igenévnél az alapige alanyának felel meg: **megérkezett vendég → a vendég megérkezett**.\n\n| Szerkezet | Kifejtett kapcsolat | A jelzett főnév szerepe |\n| --- | --- | --- |\n| a levelet **író diák** | a diák írja a levelet | Az írás alanya és cselekvője. |\n| a **megérkezett vendég** | a vendég megérkezett | A megérkezés alanya. |\n| a diák által **megírt levél** | a diák megírta a levelet | Az írás tárgya, nem a cselekvője. |\n| a holnap **elküldendő levél** | valakinek holnap el kell küldenie a levelet | Az elküldés tárgya. |\n\nA **megérkezett vendég** és a **megírt levél** egyaránt befejezett melléknévi igenevet tartalmaz, de a jelzett főnév kapcsolata az igével eltérő.\n\nUgyanezt mutatja az **elutazott barát → a barát elutazott** és az **elolvasott könyv → valaki elolvasta a könyvet** pár: a barát az elutazás alanya, a könyv az elolvasás tárgya.\n\n:::note\nA tárgyas igékre vonatkozó minta nem kivétel nélküli: a **sokat látott ember** szerkezetben az ember az, aki sokat látott, tehát az alapige alanya. A ragozott igés átfogalmazással mindig ellenőrizheted a kapcsolatot.\n:::\n\nA cselekvő megnevezésére használható az **által** névutó: **a diák által megírt levél**. Ez főként írott, formálisabb szövegben gyakori. Hétköznapi közlésben természetes lehet a kifejtett változat: **a levél, amelyet a diák írt meg**.\n\n## 5. A főmondat alanya nem mindig az igenévhez tartozik\n\nA melléknévi igenévhez tartozó szereplőt a jelzett főnév alapján keresd, ne automatikusan a főmondat alanyával azonosítsd.\n\n:::example\n**Láttam az udvaron játszó gyereket.**\n\nA látás alanya: **én**. A játék alanya: **a gyerek**.\n\n**Péter elolvasta az Anna által megírt levelet.**\n\nAz olvasás alanya: **Péter**. Az írás cselekvője: **Anna**. A levél mindkét cselekvés tárgya.\n:::\n\nUgyanaz a főnév két különböző kapcsolatban más-más szerepet tölthet be. A **gyereket** a főmondatban tárgy, de az igenévvel kifejezett játékot a gyerek végzi.\n\n## 6. Gyors ellenőrzés\n\n1. **Keresd meg az igenevet!** Milyen cselekvést vagy történést fejez ki?\n2. **Keresd meg a hozzá tartozó szereplőt!** A főmondat alanya, az igenév személyragja vagy a jelzett főnév segít?\n3. **Fejtsd ki a kapcsolatot!** Például: *játszó gyerek → a gyerek játszik*; *megírt levél → valaki megírta a levelet*.\n4. **Ellenőrizd a jelentést!** Ha a cselekvést kísérő határozói igenév és a ragozott ige cselekvője eltér, válassz világos, külön tagmondatos megfogalmazást. Az állapotot kifejező **van + -va\u002F-ve** szerkezetben azt keresd, kinek vagy minek az állapotáról van szó.\n\n:::tip\nNe csak azt kérdezd: **Ki cselekszik?** Azt is ellenőrizd: **Kivel vagy mivel történik valami?** Így nem kevered össze a cselekvőt, az alanyt és a tárgyat.\n:::","hu","B2",135,[13],{"id":14,"name":15,"level":10,"language":9,"isCompleted":16,"completionPercentage":17,"totalExercises":18,"completedExercises":17},"01a1366b-0dd7-7373-a2f7-fd37598318cc","Igenévi szerkezetek időviszonya és alanya",false,0,8,"2026-10-13T17:59:08+00:00","2026-10-13T18:00:59+00:00",[],{"name":15,"slug":23,"language":9},"igenevi-szerkezetek-idoviszonya-es-alanya-b2",[],[26,37],{"@id":27,"@type":28,"id":29,"grammarPage":30,"title":31,"instructions":32,"displayOrder":17,"type":33,"questionCount":34,"blankCount":35,"isCompleted":16,"ogImageUrl":36},"\u002Fapi\u002Fgrammar_exercises\u002F01a1366b-1cf3-7053-a0a2-9faf9d697e2c","GrammarExercise","01a1366b-1cf3-7053-a0a2-9faf9d697e2c","\u002Fapi\u002Fgrammar_pages\u002F01a1366b-0f0c-7c60-9442-1b7c7711b177","Ki végzi az igenévvel jelölt cselekvést?","Válaszd ki a mondat jelentésének megfelelő kiegészítést! Figyeld a személyragokat és a cselekvések szereplőit!","word_select",12,13,"\u002Fuploads\u002Fimages\u002Fgpimg_efd06da9-d561-4adc-b5ae-35ff13549a4a_hero.webp?v=1791914351",{"@id":38,"@type":28,"id":39,"grammarPage":30,"title":40,"instructions":41,"displayOrder":42,"type":33,"questionCount":34,"blankCount":43,"isCompleted":16,"ogImageUrl":44},"\u002Fapi\u002Fgrammar_exercises\u002F01a1366b-1d0c-75b5-87c0-d063d4e71ff9","01a1366b-1d0c-75b5-87c0-d063d4e71ff9","Alany, cselekvő vagy érintett?","Egészítsd ki az értelmezéseket! Különítsd el a főmondat alanyát, az igenév cselekvőjét és a cselekvés érintettjét!",1,16,"\u002Fuploads\u002Fimages\u002Fgpimg_53591f2f-e4cb-4abd-8006-d1789f7c8581_hero.webp?v=1791914351",null]