Mondatszerep és irodalmi hang

Question 1

– Mi télen mindig meggyújtsuk a kályhában a tüzet, és megvárjuk, amíg meleg lesz. A beszélő szokást közöl. Az ige köznyelvi megfelelője itt: _____.

Options: meggyújtsuk, meggyújtanánk, meggyújtjuk

Question 2

– Félretettem egy száraz ágat, hogy este meggyújtsuk a tüzet. A meggyújtsuk ebben a mondatban _____.

Options: nem köznyelvi kijelentő használat szokás közlésére, köznyelvi felszólító módú alak célhatározói mellékmondatban, köznyelvi feltételes módú alak

Question 3

Két részlet: A) A szokásunkról beszélek: mi alkonyatkor meggyújtsuk a mécsest. B) Azért maradtunk, hogy meggyújtsuk a mécsest. Köznyelvi átíráskor _____.

Options: csak A igealakját kell meggyújtjuk alakra cserélni, mindkét igealakot meggyújtjuk alakra kell cserélni, csak B igealakját kell meggyújtjuk alakra cserélni

Question 4

Egy olvasó minden meggyújtsuk alakot tájnyelvinek minősít, ha nem közvetlen parancs. Elemzéséből az hiányzik, hogy _____.

Options: minden felszólító módú alak közvetlen parancs, a meggyújtsuk mindig kijelentő módú használat, felszólító mód célhatározói mellékmondatban is állhat

Question 5

– Én a vödörbű hoznák egy kis vizet. Az alanyt, a tárgyat és a jelentést megőrző köznyelvi átírásban a két jelölt alak helyére ez a pár kerül: _____.

Options: vödörből; hoznám, vödörből; hoznék, vödörtől; hoznék

Question 6

Az elemző csak azt figyelte meg egy beszélgetésben, hogy a -ból rag l-je nem hallatszott. A megfigyeléshez illő elemzés: _____.

Options: hangkiesés történt; ez kötetlen köznyelvi beszédben is előfordulhat, a rag magánhangzója zártabb lett; ez a zsákbú alak egyik sajátossága, a rag a belső kiindulópont helyett felületi kiindulópontot jelöl

Question 7

A regény köznyelvi elbeszélésében egyetlen szereplő használ rendszeresen ilyen alakokat: – Én még várnák valakit. Egy másik szereplő válasza: – Ők is várnák a postást, ha ma érkezne. A két várnák elemzése a mondatok sorrendjében: _____.

Options: egyes szám első személyű, határozott ragozású nákoló alak; többes szám harmadik személyű, általános ragozású köznyelvi alak, egyes szám első személyű, általános ragozású köznyelvi alak; többes szám harmadik személyű, határozott ragozású nákoló alak, egyes szám első személyű, általános ragozású nákoló alak; többes szám harmadik személyű, határozott ragozású köznyelvi alak

Question 8

Egy szereplő otthon azt mondja: a ládábú; a hivatalban ugyanő azt mondja: a ládából. Az összevetés közvetlenül _____ mutatja.

Options: a belső és a külső kiindulópont közti jelentésváltást, a beszédhelyzethez kapcsolódó alakváltást, a szereplő következetlen, hibás alakhasználatát

Question 9

A szereplő egyszer idézi nagyapját: Ő mindig azt mondta, hogy a zsákbú. Saját beszédében máshol csak -ból szerepel. Az egyszeri zsákbú _____.

Options: a nagyapa felidézett beszédéhez tartozik, nem a szereplő visszatérő saját alakja, a szereplő saját visszatérő alakja, amelyet a nagyapjának is tulajdonít, az elbeszélő saját visszatérő alakja, amelyet itt a szereplő is átvesz

Question 10

A jelölt alak után az elbeszélő hozzáteszi: Jó volt újra így hallani őt; mintha hazaértem volna. A nyelvtani átírás után az eredeti szöveghez visszatérve azt állapíthatjuk meg, hogy itt _____.

Options: a megjegyzés ironikus távolságot teremt a megszólalóval szemben, a megjegyzés a megszólaló nyelvi bizonytalanságát emeli ki, a megjegyzés az otthonosság érzetéhez kapcsolja a megszólalást

Question 11

Egy szerző egy meghatározott falu beszédét szeretné hitelesen megjeleníteni. Egy alkotott regényrészletből eddig csak a vödörbű alakot gyűjtötte ki. A következő lépéshez megfelelő módszer: _____.

Options: helyi beszélgetések ellenőrzött lejegyzéseivel bővíti az anyagát, a rag alapján kiválaszt egy falut, majd ahhoz igazítja a többi alakot, a ragból megbecsüli a beszélő műveltségét, majd ehhez választ helyi alakokat

Question 12

– Azért készítettük elő a mécseseket, hogy sötétedéskor meggyújtsuk őket. Az igealak köznyelvi elemzése: _____.

Options: kijelentő módú, határozott ragozású alak, amely szokást fejez ki, felszólító módú, határozott ragozású alak, amely célt fejez ki, felszólító módú, általános ragozású alak, amely célt fejez ki