6 levels The grammar library
Hungarian grammar,
cover to cover.
Clear, example-led lessons organised into learning paths by CEFR level — from your first words to advanced fluency. Each path orders its lessons so the next one builds on the last.
47 learning paths190 lessonsFree to read
A1
Beginner — first words in.
11 paths- 01A határozott ragozás és a tárgy típusa2 lessons · 10 exercises Open path
- 02A magyar hangrendszer és írás alapjai4 lessons · 14 exercises Open path
- 03Alapkérdések szóval és hanglejtéssel2 lessons · 7 exercises Open path
- 04Alapmondatok és elhagyható elemek2 lessons · 10 exercises Open path
- 05Birtokos alakok és a van szerkezet2 lessons · 12 exercises Open path
- 06Hol? Alapvető helyviszonyok3 lessons · 15 exercises Open path
- 07Hová és honnan? Irányragok3 lessons · 10 exercises Open path
- 08Jelen idejű alapigék és általános ragozás4 lessons · 23 exercises Open path
- 09Számok és mennyiségi kérdések2 lessons · 5 exercises Open path
- 10Személyes névmások és megszólítás2 lessons · 9 exercises Open path
- 11Tagadás, létezés és hiány2 lessons · 12 exercises Open path
A2
Elementary — gaining speed.
10 paths- 01A múlt idő ragozási rendszere3 lessons · 18 exercises Open path
- 02Gyakoriság és időtartam2 lessons · 7 exercises Open path
- 03Hely és irány névutókkal2 lessons · 10 exercises Open path
- 04Időpont vagy feltétel: amikor és ha2 lessons · 10 exercises Open path
- 05Jövő idő a fog és a lesz igével2 lessons · 12 exercises Open path
- 06Lehetőség, kérés és felszólítás3 lessons · 16 exercises Open path
- 07Összehasonlítás közép- és felsőfokkal2 lessons · 12 exercises Open path
- 08Személyes névmások tárgyi és ragos alakjai2 lessons · 12 exercises Open path
- 09Több birtok és a birtokos megnevezése3 lessons · 17 exercises Open path
- 10Tőváltozatok, kötőhangzók és hasonulás2 lessons · 8 exercises Open path
B1
Intermediate — building range.
10 paths- 01Az igenevek négy szerepe4 lessons · 22 exercises Open path
- 02Birtokjel és ragozott birtok2 lessons · 9 exercises Open path
- 03Felszólítás a két ragozásban2 lessons · 10 exercises Open path
- 04Igekötő, eseményhatár és mondatszerkezet3 lessons · 15 exercises Open path
- 05Jelen és múlt idejű feltételesség2 lessons · 11 exercises Open path
- 06Jelentésviszonyok négy esetraggal4 lessons · 20 exercises Open path
- 07Névutók jelentése és személyes alakjai2 lessons · 9 exercises Open path
- 08Személyszám, elosztás és ismétlődés2 lessons · 10 exercises Open path
- 09Visszaható, kölcsönös és általános névmási viszonyok3 lessons · 16 exercises Open path
- 10Vonatkozó névmások pontos választása2 lessons · 11 exercises Open path
B2
Upper Intermediate — speaking precisely.
7 paths- 01Beszélői viszonyulás és múltbeli mérlegelés3 lessons · 9 exercises Open path
- 02Feltétel, engedmény és következmény3 lessons · 8 exercises Open path
- 03Fókusz, tagadás és kiemelő elemek2 lessons · 3 exercises Open path
- 04Igekötős jelentés és elbeszélés3 lessons · 5 exercises Open path
- 05Igenévi szerkezetek időviszonya és alanya3 lessons · 8 exercises Open path
- 06Szóalkotás jelentési lépcsői4 lessons · 13 exercises Open path
- 07Szövegkohézió utalással és érveléssel2 lessons · 6 exercises Open path
C1
Advanced — mastering nuance.
6 paths- 01A képzés szerkezete és az esemény árnyalása2 lessons · 4 exercises Open path
- 02Igemód és beszélői viszonyulás2 lessons · 5 exercises Open path
- 03Regiszterváltás és pontos hivatalos közlés2 lessons · 6 exercises Open path
- 04Szereplők és jelentés az igenévi szerkezetben2 lessons · 5 exercises Open path
- 05Tagmondatviszonyok és kapcsolóelemek3 lessons · 8 exercises Open path
- 06Topik, fókusz és mennyiségi hatókör3 lessons · 6 exercises Open path
C2
Proficient — moving forward.
3 pathsAll lessons
Find a lesson directly.
- A magyar ábécé és a többjegyű betűkA1
- Rövid és hosszú magánhangzókA1
- Rövid és hosszú mássalhangzókA1
- Szóhangsúly és kérdő hanglejtésA1
- Hangrend és magánhangzó-illeszkedésA1
- Személyes névmások: én, te, őA1
- A van ige jelen idejű alakjaiA1
- Névszói állítmány: mikor nincs vanA1
- Határozott és határozatlan névelő: a, az, egyA1
- Mutató névmások: ez és azA1
- Kérdőszók: ki, mi, hol és milyenA1
- Eldöntendő kérdések hanglejtéseA1
- Tagadás a nem szóvalA1
- Létezés és hiány: van, nincs, vannak, nincsenekA1
- A főnevek többes számaA1
- Melléknév a főnév előtt és az állítmánybanA1
- Tőszámnevek és az egyes számú főnévA1
- Hány és mennyiA1
- Az általános ragozás jelen időbenA1
- Az ikes igék gyakori jelen idejű alakjaiA1
- A megy, jön és eszik igék jelen idejeA1
- Tegezés és magázás: te, ön és magaA1
- Nyelvek az -ul és -ül toldalékkalA1
- Származás és hely az -i képzővelA1
- Belső helyviszony: -ban és -benA1
- Felszíni helyviszony: -n, -on, -en és -önA1
- Személyhez közeli hely: -nál és -nélA1
- Belső irányok: -ba, -be, -ból és -bőlA1
- Felszíni irányok: -ra, -re, -ról és -rőlA1
- Közeledés és távolodás: -hoz, -hez, -höz, -tól és -tőlA1
- A tárgyrag: -tA1
- Határozott ragozás jelen időben: alapokA1
- Határozott és határozatlan tárgy egyszerű mondatokbanA1
- Eszköz és társ: -val és -velA1
- Birtokos személyjelek egy birtok eseténA1
- Birtoklás a van igével: van egy könyvemA1
- Az óra és a napszakokA1
- Időpont a -kor raggalA1
- Gyakori igekötők: be-, ki- és el-A1
- Semleges szórend és az alany elhagyásaA1
- Kapcsolás az és, de és vagy kötőszóvalA1
- Kötőhangzók és gyakori tőváltozatokA2
- A -val és -vel rag hasonulásaA2
- Rendhagyó többes számú főnevekA2
- Helynevek ragjai: Budapesten és SzegedenA2
- Helyhatározói névutók: alatt, előtt és mögöttA2
- Irányhármasság a névutóknál: alá, alatt és alólA2
- Ragozott mutató névmások: ezt, ebben és azzalA2
- Személyes névmások tárgyesete: engem és tégedA2
- A -nak és -nek rag: címzett és érintettA2
- Személyes alakok: nekem, veled és nálunkA2
- Több birtok: könyveim és barátaiA2
- A birtokos megnevezése: Anna könyve és Annának a könyveA2
- Birtokos névmások: enyém, tiéd és övéA2
- Sorszámnevek és dátumokA2
- Gyakoriság a -szor, -szer és -ször toldalékkalA2
- Időtartam: meddig és mennyi ideigA2
- A középfok: nagyobb és jobbA2
- A felsőfok: legnagyobb és legjobbA2
- Módhatározók: szépen, gyorsan és jólA2
- Múlt idő: általános ragozásA2
- Múlt idő: határozott ragozásA2
- Gyakori rendhagyó igék múlt időbenA2
- Jövő idő a fog segédigévelA2
- A lesz ige és a jövő idejű jelentésA2
- Főnévi igenév tud, akar és szeret mellettA2
- Lehet, kell és szabad egyszerű mondatokbanA2
- Udvarias kérések: szeretnék és tudnaA2
- Felszólítás gyakori igealakokkalA2
- Tiltás a ne szóvalA2
- Az igekötő helye tagadásbanA2
- A -lak és -lek igealakokA2
- Az alanyi és tárgyas ragozás gyakori rendhagyó alakjaiA2
- Valaki, valami, senki és semmiA2
- Ok és következmény: mert és ezértA2
- Időviszonyok az amikor kötőszóvalA2
- Valós feltétel a ha kötőszóvalA2
- Tartalomközlés a hogy kötőszóvalA2
- Kérdőszó az ige előtt és az igekötő helyeA2
- Is, még és már a mondatbanA2
- Az -ért rag: cél, ok és ellenértékB1
- A -vá és -vé rag: változásB1
- A -ként rag: szerep és minőségB1
- Az -ig rag térben és időbenB1
- Miatt, végett, szerint és ellenB1
- Névutók személyes alakjai: előttem és mellettedB1
- Az -é birtokjel: Annáé és a tanáréB1
- Birtokos szerkezetek ragozásaB1
- Visszaható névmás: magam és magadB1
- Kölcsönösség az egymás névmássalB1
- Általános névmások: mindenki, bárki és akármiB1
- Ketten, hárman és többenB1
- Elosztás és ismétlés: fejenként és napontaB1
- Időviszonyok: óta, múlva és közbenB1
- Határozott ragozás névmási tárgyak mellettB1
- Igevonzatok: gondol valamire és vár valakireB1
- Feltételes mód jelen időbenB1
- Feltételes mód múlt időbenB1
- Valótlan feltételek és következményeikB1
- Felszólító mód: szabályos és rendhagyó alakokB1
- A felszólító mód határozott ragozásaB1
- Felszólító mód a hogy kötőszó utánB1
- Képesség és lehetőség a -hat és -het képzővelB1
- Személyragozott főnévi igenév: mennem kellB1
- Folyamatos melléknévi igenév: az olvasó emberB1
- Befejezett melléknévi igenév: a megírt levélB1
- Határozói igenév: -va és -veB1
- Igekötő és befejezettségB1
- Az igekötő helye segédige mellettB1
- Az igekötő helye felszólításbanB1
- Fókusz az ige előttB1
- Vonatkozó mondatok: aki és amiB1
- Az amely és amelyik használataB1
- Közvetett kérdésekB1
- Az -e kérdőszócska helyeB1
- Megengedés a bár és habár kötőszóvalB1
- Összehasonlítás: mint és mint amilyenB1
- Először, aztán és végül a történetbenB1
- Összetett szavak és igekötős alakok írásaB2
- A névelő elhagyása és a jelentéskülönbségB2
- Az -ék többesjel: család és társaságB2
- Összetett névutók és névutós szerkezetekB2
- A -stul és -stül rag: együttes részvételB2
- Törtek, százalékok és hozzávetőleges mennyiségekB2
- A -lag és -leg képzős határozószókB2
- Többszörös birtoklás és egyértelműségB2
- Műveltetés a -tat, -tet, -at és -et képzővelB2
- Személytelen megfogalmazás többes szám harmadik személybenB2
- A határozott ragozás mondatértékű tárgy mellettB2
- Következtetés és valószínűség kifejezéseB2
- Óhajtás és kívánság: bárcsakB2
- Kellett volna és lehetett volnaB2
- Beálló melléknévi igenév: elvégzendő feladatB2
- Állapot a van és a határozói igenév kapcsolatávalB2
- Az igenévi szerkezetek alanyaB2
- Cselekvésnevek az -ás és -és képzővelB2
- Elvont főnevek a -ság és -ség képzővelB2
- Fosztóképzők: -talan, -telen, -tlan és -tlenB2
- Tulajdonságok képzése: -s, -ú és -űB2
- Igekötők és jelentésváltozásB2
- Folyamat és befejezett esemény elbeszélésbenB2
- Igekötő-ismétlés és ismétlődő cselekvésB2
- Tagadás és fókusz kölcsönhatásaB2
- Csak, is és még a fókusz környezetébenB2
- Se és sem több tagadott mondatrésszelB2
- Feltételek: hacsak nem, feltéve hogy és amennyibenB2
- Megengedés az annak ellenére hogy szerkezettelB2
- Következmény: annyira, hogy és olyan, hogyB2
- Időbeli viszonyok: amíg, miután és mielőttB2
- Célhatározói mondatok és az azért utalószóB2
- Hasonlító feltétel a mintha kötőszóvalB2
- Függő beszéd és időbeli viszonyításB2
- Utalószók és visszautalás a szövegbenB2
- Érvelő kapcsolatok: ugyanis, viszont és tehátB2
- Tulajdonnevek és rövidítések toldalékolásaC1
- A névelő általánosító és azonosító szerepeC1
- Birtokos személyjelek egyeztetése összetett szerkezetekbenC1
- Képes helyviszonyok és elvont vonzatokC1
- Vonzatváltás és jelentéskülönbségC1
- A feltételes mód távolító és udvariassági szerepeC1
- Felszólító mód értékelő és érzelmi mellékmondatokbanC1
- Sűrített melléknévi igenévi szerkezetekC1
- A főnévi igenév alanyának értelmezéseC1
- Képzők sorrendje és összetett szóalakokC1
- Gyakorító és mozzanatos igeképzésC1
- Igekötők és a cselekvés határpontjaC1
- Topik és kontrasztív topikC1
- Többszörös fókusz és hangsúlyozásC1
- Kvantorok sorrendje és hatóköreC1
- A tagadás hatóköre összetett mondatokbanC1
- Beágyazott mellékmondatok és utalószavaikC1
- Arányos viszony: minél, annálC1
- Kötőszóelhagyás és mellérendelésC1
- Témafolytonosság és névmási utalásC1
- Közbevetések és mondatszintű kommentárokC1
- Módosítószók: bizony, vajon, aligha és esetlegC1
- Hivatalos szövegek névszói és személytelen szerkezeteiC1
- Beszélt nyelvi alakok és a választékos írott nyelvC1
- A -ván és -vén igenév irodalmi és formális szövegbenC2
- A -tatik és -tetik szenvedő alakok felismeréseC2
- Elbeszélő múlt és más régies igealakok olvasásaC2
- Tájnyelvi toldalékok irodalmi párbeszédbenC2
- Szabad függő beszéd és nézőpontváltásC2
- Jelen idő múltbeli történetben: nézőpont és hatásC2
- Irónia és a mondat módjának eltérő szerepeC2
- Diskurzusjelölők: hát, ugyan és bezzegC2
- Hiányos feltételes és megengedő szerkezetekC2
- Szokatlan szórend és költői kiemelésC2
- Ellipszis és párhuzamosság stilizált szövegekbenC2
- Szintaktikai kétértelműség és nyelvi játékC2