Az igenévi szerkezetek alanya
Az igenévi szerkezetek alanyának felismerése: közös alany, személyragok, valamint a cselekvő és az érintett megkülönböztetése világos magyar példákkal.
Az igenév mellett nem mindig áll külön alany. A mondatból, a személyragból vagy a jelzett főnévből értheted meg, ki végzi a cselekvést, illetve kivel vagy mivel történik valami. Fontos, hogy az alany és a cselekvő nem mindig ugyanaz.
Keresd meg a hozzá tartozó szereplőt!
Az igenévi szerkezet értelmezésében segít, ha ragozott igét tartalmazó mondattal fejezed ki ugyanazt a kapcsolatot.
| Igenévi szerkezet | Kifejtett változat | Mit figyelj meg? |
|---|---|---|
| Júlia szeret úszni. | Júlia szereti, ha ő maga úszik. | Júlia úszik. |
| Júlia mosolyogva válaszolt. | Júlia mosolygott, miközben válaszolt. | Mindkét cselekvés alanya Júlia. |
| az udvaron játszó gyerek | a gyerek, aki az udvaron játszik | A gyerek játszik. |
| a tegnap megírt levél | a levél, amelyet tegnap valaki megírt | A levél nem az írás cselekvője, hanem a tárgya. |
Az átfogalmazás itt a szereplők kapcsolatát teszi láthatóvá; nem kell minden mondatot így használnod.
Főnévi igenév: közös alany vagy személyrag
Az akar, tud, szeret mellett a főnévi igenév cselekvését rendszerint a ragozott ige alanya végzi.
Éva szeretne pihenni. → Éva szeretné, hogy ő maga pihenjen.
A fiúk tudnak úszni. → A fiúk úsznak, ezt tudják.
A kell típusú szerkezetekben az igenév személyragja mutathatja meg, kire vonatkozik a cselekvés. Ezt egy -nak/-nek ragos névszóval is megnevezheted.
- El kell indulnom. → Nekem el kell indulnom.
- Neked el kell indulnod. → Te indulsz el.
- A vendégeknek el kell indulniuk. → A vendégek indulnak el.
A személyragos főnévi igenév a lehet, szabad, fontos, muszáj mellett is ugyanígy jelölheti, kire vonatkozik a cselekvés: El lehet mennem?, Nem szabad elkésned., Fontos időben érkeznünk., Muszáj dolgoznotok. A személyragok itt rendre az én, te, mi, ti személyre utalnak.
A neked és a vendégeknek nem alanyesetű alak. Mégis ezek nevezik meg, kire vonatkozik az igenévben kifejezett cselekvés. Különítsd el a mondat nyelvtani szerkezetét attól a kérdéstől, hogy ki cselekszik.
Határozói igenév: ki végzi a két cselekvést?
Ha a -va/-ve képzős igenév a főmondat cselekvésének módját vagy kísérő körülményét fejezi ki, a két cselekvés alanya rendszerint azonos.
Anna az ablakon kinézve telefonált.
Anna nézett ki az ablakon, és Anna telefonált.
A gyerekek hangosan nevetve szaladtak az udvarra.
A gyerekek nevettek, és ők szaladtak az udvarra.
Ha két különböző szereplőről beszélsz, gyakran világosabb egy amikor, miközben vagy miután kötőszós tagmondat.
Félrevezető: Az állomásra érkezve elindult a vonat.
Ha azt akarod mondani, hogy te érkeztél meg, a mondat nem fejezi ki világosan ezt a kapcsolatot: a ragozott ige alanya a vonat.
Világos: Amikor az állomásra érkeztem, elindult a vonat.
A mondat nyelvtanilag azt jelenti, hogy a vonat érkezett meg és indult el; ha te érkeztél, ezt nem fejezi ki.
Ez az alanyazonosságra vonatkozó szabály a fenti, cselekvést kísérő szerkezetekhez ad támpontot; nem minden határozói igenévi szerkezetre érvényes általános szabály.
Állapot: van + -va/-ve
A van + -va/-ve szerkezet állapotot is kifejezhet. Tárgyas igéből képzett igenévvel a mondat nyelvtani alanya ilyenkor a cselekvés érintettje: az, aki vagy ami a cselekvést kifejező mondatban tárgy lenne.
Az ajtó be van zárva. → Valaki bezárta az ajtót; az ajtó most zárt állapotban van.
A nyelvtani alany: az ajtó. Nem az ajtó végzi a bezárást; a cselekvőt a mondat nem nevezi meg.
A csomag össze van készítve. → Valaki összekészítette a csomagot; a csomag most kész állapotban van.
Itt a van nem egy második cselekvést jelöl, hanem az állapot fennállását. Ezért ezekre a mondatokra nem a két cselekvés közös alanyát kereső szabályt alkalmazzuk.
Quick check
Try one question now.
Check your answer when you are ready. No sign-in needed.
Melléknévi igenév: a jelzett főnév szerepe
A melléknévi igenév egy főnevet jellemez. Befejezett melléknévi igenévnél vizsgáld meg, hogy az alapige tárgyas vagy tárgyatlan-e. Tárgyas igéből képzett igenévnél a jelzett főnév rendszerint az alapige tárgyának felel meg: megírt levél → valaki megírta a levelet. Tárgyatlan igéből képzett igenévnél az alapige alanyának felel meg: megérkezett vendég → a vendég megérkezett.
| Szerkezet | Kifejtett kapcsolat | A jelzett főnév szerepe |
|---|---|---|
| a levelet író diák | a diák írja a levelet | Az írás alanya és cselekvője. |
| a megérkezett vendég | a vendég megérkezett | A megérkezés alanya. |
| a diák által megírt levél | a diák megírta a levelet | Az írás tárgya, nem a cselekvője. |
| a holnap elküldendő levél | valakinek holnap el kell küldenie a levelet | Az elküldés tárgya. |
A megérkezett vendég és a megírt levél egyaránt befejezett melléknévi igenevet tartalmaz, de a jelzett főnév kapcsolata az igével eltérő.
Ugyanezt mutatja az elutazott barát → a barát elutazott és az elolvasott könyv → valaki elolvasta a könyvet pár: a barát az elutazás alanya, a könyv az elolvasás tárgya.
A tárgyas igékre vonatkozó minta nem kivétel nélküli: a sokat látott ember szerkezetben az ember az, aki sokat látott, tehát az alapige alanya. A ragozott igés átfogalmazással mindig ellenőrizheted a kapcsolatot.
A cselekvő megnevezésére használható az által névutó: a diák által megírt levél. Ez főként írott, formálisabb szövegben gyakori. Hétköznapi közlésben természetes lehet a kifejtett változat: a levél, amelyet a diák írt meg.
A főmondat alanya nem mindig az igenévhez tartozik
A melléknévi igenévhez tartozó szereplőt a jelzett főnév alapján keresd, ne automatikusan a főmondat alanyával azonosítsd.
Láttam az udvaron játszó gyereket.
A látás alanya: én. A játék alanya: a gyerek.
Péter elolvasta az Anna által megírt levelet.
Az olvasás alanya: Péter. Az írás cselekvője: Anna. A levél mindkét cselekvés tárgya.
Ugyanaz a főnév két különböző kapcsolatban más-más szerepet tölthet be. A gyereket a főmondatban tárgy, de az igenévvel kifejezett játékot a gyerek végzi.
Gyors ellenőrzés
- Keresd meg az igenevet! Milyen cselekvést vagy történést fejez ki?
- Keresd meg a hozzá tartozó szereplőt! A főmondat alanya, az igenév személyragja vagy a jelzett főnév segít?
- Fejtsd ki a kapcsolatot! Például: játszó gyerek → a gyerek játszik; megírt levél → valaki megírta a levelet.
- Ellenőrizd a jelentést! Ha a cselekvést kísérő határozói igenév és a ragozott ige cselekvője eltér, válassz világos, külön tagmondatos megfogalmazást. Az állapotot kifejező van + -va/-ve szerkezetben azt keresd, kinek vagy minek az állapotáról van szó.
Ne csak azt kérdezd: Ki cselekszik? Azt is ellenőrizd: Kivel vagy mivel történik valami? Így nem kevered össze a cselekvőt, az alanyt és a tárgyat.
You reached the end
You reached the endNow make it stick.
Save your progress, or start the exercises. Practice with detailed feedback after you submit, or save your progress and come back.
Was this lesson helpful?
Last updated October 13, 2026