Beágyazott mellékmondatok és utalószavaik
A beágyazott mellékmondatok szintjei, az utalószók alakja és elhagyhatósága, valamint a mondathatárok és a jelentésviszonyok tudatos, pontos jelölése.
Egy összetett mondatban a mellékmondatnak is lehet saját mellékmondata. Az értelmezéshez nem elég felismerned a kötőszókat: követned kell a beágyazás szintjeit, az utalószók alakját és a hozzájuk tartozó tartalmat. Ezek tudatos megválasztásával hosszabb mondatokban is világosan jelezheted a jelentésviszonyokat.
A beágyazás szintjei
A mellékmondat egy másik tagmondat valamely mondatrészét fejti ki. Többszörös alárendelésben az egyik mellékmondat maga is fölérendelt tagmondatként működik egy további mellékmondathoz képest.
Abban bízom, hogy a bizottság elfogadja azt, amit javasoltunk.
- Abban bízom: főmondat; az abban tartalmát a következő mellékmondat fejti ki.
- hogy a bizottság elfogadja azt: a főmondatnak alárendelt mellékmondat; ugyanakkor a következő tagmondat fölérendeltje.
- amit javasoltunk: az azt tartalmát fejti ki, tehát közvetlenül a második tagmondathoz kapcsolódik.
A főmondatbeli bizalom tárgya az egész esemény: a bizottság elfogadja a javaslatunkat. Az azt viszont csak arra utal, amit a bizottság elfogad. A két utalószó tehát nem ugyanazt a tartalmat jelöli.
Az utalószó alakját a saját tagmondata szabja meg
Az utalószó a fölérendelt tagmondat része. Ragját, illetve névutós alakját az ottani mondatrészi szerepe és az alaptag vonzata határozza meg. A hogy kötőszó önmagában nem mutatja meg ezt a szerepet.
| Fölérendelt szerkezet | Utalószó | Teljes mondat |
|---|---|---|
| valamit állít | azt | Azt állítja, hogy elkészült a jelentés. |
| valamiről beszél | arról | Arról beszél, hogy elkészült a jelentés. |
| valamiben bízik | abban | Abban bízik, hogy elkészül a jelentés. |
| valaminek örül | annak | Annak örül, hogy elkészült a jelentés. |
| valami ellen tiltakozik | az ellen | Az ellen tiltakozik, hogy nyilvánosságra hozzák a jelentést. |
Beágyazáskor minden szinten külön vizsgáld meg ezt a kapcsolatot:
Azt állítja, hogy arról beszéltek, hogy elmarad az ülés.
Mit állít? → Azt, hogy arról beszéltek.
Miről beszéltek? → Arról, hogy elmarad az ülés.
Az utalószó alakját ne a legbelső mellékmondat alapján válaszd ki.
✓ Bízom abban, hogy elfogadják azt, amit javasoltunk.
✗ Bízom azt, hogy elfogadják azt, amit javasoltunk.
A bízik ebben a jelentésben -ban/-ben ragos bővítményt kíván, nem tárgyat. Az elfogadják mellett álló azt tárgy; alakja nem határozza meg a bízom utalószavának alakját.
Az utalószó és a vonatkozó névmás külön szerepe
Vonatkozó mellékmondatban az utalószó és a vonatkozó névmás alakja eltérhet. Mindkettő a saját tagmondatában kapja meg a szerepét.
Annak örülök, amit írtál.
Annak: az örülök vonzata — minek örülök?
Amit: az írtál tárgya — mit írtál?
Azt választottam, amiről tegnap beszéltünk.
Azt: a választottam tárgya — mit választottam?
Amiről: a beszéltünk vonzata — miről beszéltünk?
Az utalószó nem minden mellékmondat mellett jelenik meg. Az Elolvastam a jelentést, amelyet küldtél mondatban a vonatkozó mellékmondat közvetlenül a jelentést főnévhez kapcsolódik; nincs külön mutató névmási utalószó.
Quick check
Try one question now.
Check your answer when you are ready. No sign-in needed.
Elhagyás, kiemelés és szembeállítás
Az utalószó sok szerkezetben elhagyható, ha a mellékmondat kapcsolata nélküle is világos. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden utalószó minden helyzetben ugyanolyan természetesen elmaradhat.
| Megfogalmazás | Jellemző szerep |
|---|---|
| Tudom, hogy tévedtem. | Semleges tartalomközlés, kifejtett utalószó nélkül. |
| Azt tudom, hogy tévedtem. | A közölt tudás kiemelése; gyakran további szembeállítást készít elő. |
| Csak azt tudom, hogy tévedtem. | A csak a tudás körét a megadott tartalomra korlátozza. |
| Azt, hogy tévedtem, már elismertem. | A mellékmondat tartalma előre kerül: erről szól a további állítás. |
Határozói szerepű utalószók helyet, időt, módot vagy okot is jelölhetnek:
| Utalószó és kapcsolóelem | Példa | Kifejtett viszony |
|---|---|---|
| ott – ahol | Ott találkozunk, ahol tegnap vártál. | Hely: hol találkozunk? |
| akkor – amikor | Akkor indulunk, amikor véget ér az ülés. | Idő: mikor indulunk? |
| úgy – hogy | Úgy rendezte el a székeket, hogy mindenki lássa a táblát. | Mód: hogyan rendezte el őket? |
| azért – mert | Azért maradtam, mert még volt feladatom. | Ok: miért maradtam? |
Az elhagyhatóságot mindig a kívánt jelentéssel és kiemeléssel együtt vizsgáld:
| Helyzet | Példa | Elhagyhatóság |
|---|---|---|
| Az utalószó az ige előtti fókusz. | AZT mondtam el, amit láttam, nem azt, amit hallottam. | Az utalószó elhagyásával ez a fókuszszerkezet nem marad meg. |
| A csak vagy az is az utalószóval jelölt tartalomra vonatkozik. | Csak azt tudom, hogy elment. Azt is tudom, hogy visszajön. | Ebben a szerkezetben az utalószót meg kell tartani; elhagyása megváltoztathatja a csak vagy az is hatókörét. |
| A mellékmondat megelőzi a főmondatot. | Hogy tévedtem, azt már elismertem. / Hogy tévedtem, már elismertem. | Az előrevetés önmagában nem teszi kötelezővé az utalószót. Jelenléte segítheti a visszautalást, különösen hosszú mellékmondat után. |
Az utalószó jelenléte önmagában nem jelent mindig erős hangsúlyt. Szerepét a szórend, a beszédhelyzet és az olyan elemek is alakítják, mint a csak, az is vagy a nem. Hosszabb mondatban az utalószó a kapcsolatok követését is segítheti.
A szembeállítás különösen világossá teheti, melyik tartalmat választjuk el a másiktól:
Nem azt vitatom, hogy szükséges a változtatás, hanem azt, hogy most kell végrehajtani.
Itt két párhuzamos mellékmondat kapcsolódik a vitatom igéhez. A második nem az első mellékmondatba ágyazódik: a két azt azonos szintű kapcsolatot jelöl.
Mondathatárok és közbeékelt mellékmondatok
A mellékmondat nemcsak a fölérendelt tagmondat után állhat, hanem meg is szakíthatja azt. Ilyenkor a közbeékelt részt mindkét oldalán vessző határolja. Ha ezen belül újabb mellékmondat van, annak határát is jelölni kell.
Az, aki tudja, hogy sürget az idő, könnyebben dönt.
A szerkezet szintenként:
- Főmondat: Az könnyebben dönt.
- Az az tartalmát kifejtő mellékmondat: aki tudja.
- A tudja tartalmát kifejtő mellékmondat: hogy sürget az idő.
Az idő utáni vessző után a főmondat folytatódik. Ugyanoda nem teszünk két vesszőt attól, hogy ott két beágyazási szint is lezárul.
Hosszabb mondatban először keresd meg a főmondat összetartozó részeit, majd vizsgáld meg a közéjük ékelődő szerkezetet. A vesszők tagmondathatárokat jeleznek, de önmagukban nem mutatják meg a teljes alárendelési rendet.
Ellenőrzés és világos megfogalmazás
A beágyazás nyelvtanilag helyes lehet akkor is, ha az olvasó nehezen követi. A túl sok egymásba kapcsolódó tagmondatot érdemes több mondatra bontanod, különösen akkor, ha több utalószó is ugyanazzal az alakkal jelenik meg.
Tömör, de nehezebben követhető:
Azt kérte, hogy mondjam el, hogy miért ellenzem azt, amit javasolt.
Áttekinthetőbb:
Azt kérte, hogy indokoljam meg. Azt kérte, mondjam el, miért ellenzem a javaslatát.
Átfogalmazáskor ellenőrizd, hogy nem változtak-e meg a szereplők, a közölt tartalom vagy a kiemelés.
- Keresd meg a főmondatot. Mi a közlés alapállítása?
- Rendeld hozzá a mellékmondatokat a közvetlen fölérendeltjükhöz. Ne csak a sorrendet figyeld.
- Ellenőrizd az utalószók alakját. Milyen szerepet és vonzatot kíván a saját tagmondatuk?
- Vizsgáld meg a kiemelést. Elhagyható-e az utalószó a kívánt jelentés és hangsúly megőrzésével?
- Olvasd össze a megszakított tagmondat részeit. A vesszők és a beágyazások után is világos marad-e a szerkezet?
You reached the end
You reached the endNow make it stick.
Save your progress, or start the exercises. Practice with detailed feedback after you submit, or save your progress and come back.
Was this lesson helpful?
Last updated October 13, 2026