Csak, is és még a fókusz környezetében.

1.Három szó, három jelentés

A csak, az is és a még segít pontosítani, kit vagy mit emelsz ki a mondatban. Nem ugyanazt jelentik, és nem egyformán hatnak az ige előtti fókuszra vagy az igekötő helyére.

Hasonlítsd össze a mondatokat! Mindegyik ugyanarról a cikkről szól.

Mondat	Mit közöl?
Csak Péter olvasta el a cikket.	Péter elolvasta; más nem.
Péter is elolvasta a cikket.	Másvalaki mellett Péter elolvasta.
Még Péter is elolvasta a cikket.	Péter elolvasta, pedig tőle ezt kevésbé vártuk.

A lecke végére meg tudod különböztetni a kizárást, a hozzáadást és a meglepetést kifejező szerkezeteket. Azt is felismered, mikor jelent a még folytatódó állapotot vagy további mennyiséget.

2.A csak: kizárás és fókusz

A csak a kiemelt szó vagy szócsoport elé kerül. Azt jelzi, hogy a szóba jövő lehetőségek közül kizárólag ez érvényes.

Az alábbi mondatokban a csak-os szerkezet közvetlenül a ragozott ige előtt áll, fókuszhelyzetben. Az igekötő az ige mögé kerül: olvasta el.

A csak helyének megváltoztatásával tehát a kizárás tárgya is megváltozik. Nem mindegy, hogy a személyt, az olvasott szöveget vagy az időpontot korlátozod.

3.Az is: hozzáadás, nem kizárás

Az is rendszerint közvetlenül az után a szó vagy szócsoport után áll, amelyhez kapcsolódik. Azt jelzi, hogy az adott személy vagy dolog egy másik mellett szintén része az állításnak.

Az is-es szerkezet önmagában nem kívánja meg az igekötő hátravetését. Ha nincs külön fókusz vagy más, a szórendet módosító elem, az igekötő az ige előtt marad: Anna is elolvasta.

Kizárás	Hozzáadás
Csak Anna olvasta el.	Anna is elolvasta.
Csak a jelentést olvasta el.	A jelentést is elolvasta.

4.A még…is: váratlan résztvevő vagy eset

A még…is szerkezetben a még a kiemelt rész előtt, az is pedig utána áll. Nemcsak hozzáad egy új esetet, hanem azt is jelzi, hogy ez az eset kevésbé várható vagy különösen figyelemre méltó.

A még…is önmagában nem hoz létre olyan kizáró fókuszt, mint a csak. A fenti mondatokban ezért az igekötő az ige előtt marad: elolvasta, megoldották.

A különbséget a beszélő várakozása adja:

• Péter is elolvasta. → Péter egy további olvasó.
• Még Péter is elolvasta. → Péter olvasóként meglepetést jelent.

5.Amikor a még mást jelent

A még nem mindig a még…is szerkezet része. Gyakran időbeli folytatást vagy további mennyiséget jelöl.

Használat	Példa	Jelentés
Folytatódó cselekvés	Anna még olvassa a jelentést.	Az olvasás tart, Anna nem fejezte be.
További mennyiség	Még egy jelentést elolvasok.	Egy újabb jelentést is elolvasok.
Egyelőre fennálló korlátozás	Még csak Anna olvasta el a jelentést.	Eddig Anna az egyetlen olvasó; ez később változhat.

Az első két használatban a még önmagában nem követeli meg az igekötő hátravetését. A harmadik példában a csak Anna a fókuszos rész, ezért olvasta el a sorrend.

6.Külön fókusz az is mellett

Egy is-es szerkezet mellett más mondatrész is állhat fókuszban. Ilyenkor az igekötő helyét a külön fókusz határozza meg, nem az is.

Ezért az is mellett nem mindig marad az igekötő az ige előtt. Mindig nézd meg, van-e a mondatban külön fókuszos rész.

A mondatalkotáshoz kövesd ezt a rövid ellenőrzést:

1. Kizársz más lehetőségeket? Használd a csak szót a kiemelt rész előtt.
2. Hozzáadsz egy személyt vagy dolgot? Tedd az is szót a hozzá tartozó rész után.
3. A hozzáadott eset meglepő is? Válaszd a még…is szerkezetet.
4. Folytatást vagy újabb mennyiséget jelölsz? A még önmagában is megfelelő lehet.
5. Van közvetlenül az ige előtt fókusz? Az itt bemutatott fókuszos mondatokban az igekötő az ige mögé kerül: csak Anna olvasta el, illetve Anna is a jelentést olvasta el.