Érvelő kapcsolatok: ugyanis, viszont és tehát
Az ugyanis, a viszont és a tehát használata érvelésben: magyarázat, ellentét és következtetés kifejezése, természetes szórenddel és helyes központozással.
Az érvelésben nemcsak az számít, mit állítasz, hanem az is, hogyan kapcsolod össze az állításaidat. Az ugyanis magyarázatot, a viszont ellentétet, a tehát következtetést vezet be. Megfelelő szórenddel és központozással világossá teheted ezeket a kapcsolatokat.
Három különböző kapcsolat
A kapcsolószó azt mutatja meg, hogyan értelmezzük a következő közlést az előzőhöz képest.
| Kapcsolószó | Kapcsolat | Milyen kérdésre válaszol a következő közlés? |
|---|---|---|
| ugyanis | Magyarázat, indoklás | Miért? Mivel indokolható az előző állítás? |
| viszont | Ellentét, szembeállítás | Mi szól ellene? Miben más a másik lehetőség? |
| tehát | Következtetés | Mi következik az előzőekből? |
Nem ajánlom ezt a lakást. Nagyon zajos ugyanis a környék.
A lakás világos, viszont nagyon drága.
A lakás ára meghaladja a keretünket, tehát másikat kell keresnünk.
Ugyanis: az állítás után jön az indok
Az ugyanis az előző állítást magyarázza vagy támasztja alá. Előbb közlöd az állítást, majd megadod az indokát.
Állítás → ugyanis + magyarázat
Érdemes előre jegyet venni. A helyek ugyanis gyorsan elfogynak.
Szerintem Anna már megérkezett, az előszobában van ugyanis a kabátja.
Az első példában a helyek gyors fogyása indokolja a tanácsot. A másodikban a kabát jelenléte bizonyíték az állítás mellett: nem a kabát okozza Anna megérkezését.
Az ugyanis gyakran a magyarázó mondat belsejében áll, például az alany után: A helyek ugyanis… Mondat elején is előfordulhat, de az érvelő szövegekben a belső helyzet gyakori és természetes.
Az ugyanis előtt álló közléshez tedd fel a kérdést: „Miért mondom ezt?” Az utána következő magyarázatnak erre kell válaszolnia.
Viszont: ellenérv vagy szembeállítás
A viszont két eltérő szempontot kapcsol össze. Bemutathatsz vele előnyt és hátrányt, vagy összehasonlíthatsz két lehetőséget.
Az új rendszer gyorsabb, viszont a bevezetése sokba kerül.
A vonat kényelmesebb, a busz viszont olcsóbb.
Az első mondatban ugyanannak a rendszernek az előnyét és a hátrányát látjuk. A másodikban két közlekedési lehetőséget állítunk szembe. A viszont tehát nem csak kedvezőtlen tulajdonságot vezethet be.
Ha azt hangsúlyozod, hogy melyik másik személyről vagy dologról beszélsz, gyakori a következő sorrend:
szembeállított elem + viszont + további közlés
Például: Én otthon dolgoznék, Péter viszont bemenne az irodába.
A viszont önmagában nem cáfolja az előző állítást. A vonat lehet kényelmesebb, miközben a busz valóban olcsóbb: a két állítás egyszerre is igaz lehet.
Quick check
Try one question now.
Check your answer when you are ready. No sign-in needed.
Tehát: az indokból következtetés lesz
A tehát azt jelzi, milyen következtetést vonsz le az előző információból. Ez lehet megállapítás, döntés vagy javaslat.
Indok, adat → tehát + következtetés
Minden résztvevő visszaigazolta a meghívást, tehát senkire sem kell tovább várnunk.
Ez a megoldás túl drága. Keressünk tehát másikat!
Figyeld meg ugyanazt az érvelést két irányból:
| Sorrend | Példa |
|---|---|
| Állítás, majd indoklás | Nem megyünk kirándulni. Egész nap esni fog ugyanis. |
| Indok, majd következtetés | Egész nap esni fog. Tehát nem megyünk kirándulni. |
A tehát a beszélő következtetését jelöli; nem teszi automatikusan bizonyítottá az állítást. Az eső például nem mindenki számára ok a kirándulás lemondására.
Szórend és központozás
Mindhárom kapcsolószó összeköthet egy mondaton belüli tagmondatokat, de külön mondatok között is kapcsolatot teremthet.
- A tagmondatok határán vessző áll: A terv hasznos, viszont drága.
- A kapcsolószó nem feltétlenül közvetlenül a vessző után következik: A terv hasznos, a megvalósítása viszont drága.
- Új mondat elején is állhat kapcsolószó: Nincs elég pénzünk. Tehát olcsóbb megoldást kell keresnünk.
A kapcsolószót nem kell automatikusan vesszőkkel elkülöníteni.
✓ A busz viszont olcsóbb.
✓ A helyek ugyanis gyorsan elfogynak.
✓ Ez tehát nem megfelelő megoldás.
Ezekben a semleges mondatokban a kapcsolószó előtt és után nincs szükség vesszőre.
Ne cseréld fel mechanikusan az ugyanis és a tehát szót. A csere megfordítja az érvelés irányát: ami az egyik változatban indok, az a másikban következtetésként jelenik meg.
Ellenőrizd az érvelésedet
- Ha az előző állítást indokolod, válaszd az ugyanis szót.
- Ha másik szempontot állítasz szembe vele, válaszd a viszont szót.
- Ha az előzőekből következtetsz, válaszd a tehát szót.
- Ellenőrizd a tagmondathatárokat: a vessző helyét ne pusztán a kapcsolószó alapján döntsd el.
Ugyanis: miért állítom? Viszont: mi az eltérő szempont? Tehát: mi következik belőle?
You reached the end
You reached the endNow make it stick.
Save your progress, or start the exercises. Practice with detailed feedback after you submit, or save your progress and come back.
Was this lesson helpful?
Vocabulary in this lesson
3 words, ready to study.
Play a word to hear it, then mark it as known — or save it to study later.
Save any of these 3 words and review them later.
Érvelő kapcsolóelemek
3 wordsLast updated October 13, 2026