Gyakorító és mozzanatos igeképzés.

Az olvasgat nem egyszerűen azt jelenti, hogy valaki sokszor olvas, a koppan pedig nem pusztán rövid ideig tartó kopogást jelöl. A gyakorító és mozzanatos igeképzés az esemény belső lefolyását teszi érzékelhetővé: ismétlődést, megszakítottságot, enyhébb intenzitást vagy egyetlen mozzanatot emelhet ki. A megfelelő alak kiválasztásához a képző mellett a teljes szó jelentését és a szövegkörnyezetet is vizsgáld.

1.Ismétlődő folyamat vagy egyetlen mozzanat?

A gyakorító igék gyakran ismétlődő részmozzanatokat vagy elnyújtott, szakaszos cselekvést fejeznek ki. A mozzanatos igék ezzel szemben egyetlen, pillanatnyi eseményt ragadnak meg; egyesek hirtelen állapotváltozást vagy kezdetet is jelölhetnek.

Gyakorító jellegű ige	Mozzanatos párja	A különbség az adott helyzetben
kopog	koppan	Kopog az eső az ablakon; egy kavics koppan az üvegen.
zörög	zörren	A kulcscsomó menet közben zörög; egy mozdulattól zörren egyet.
villog	villan	A jelzőfény ismételten világít; egyetlen fényjel villan.
dobog	dobban	A szív folyamatosan dobog; az izgalomtól nagyot dobban.

Ezekben a párokban nem egyszerűen ugyanannak az eseménynek a hosszabb és rövidebb változatáról van szó. A beszélő másként tagolja, más nézőpontból mutatja be az eseményt.

2.A termékeny -gat/-get képző

A gyakorító igeképzés ma is termékeny eszköze a -gat/-get. A képzett ige jelentése azonban nem mindig vezethető le úgy, hogy az alapige elé odatesszük a sokszor szót.

Alapige	Képzett ige	Jellemző jelentés az adott példában
ír	írogat	Néha verseket írogat. – Alkalomszerű tevékenység.
olvas	olvasgat	Vacsora után olvasgatott. – Kötetlen, elnyújtott tevékenység.
kérdez	kérdezget	Folyton ugyanarról kérdezget. – Ismételt kérdezés.
üt	ütöget	Óvatosan ütögeti a doboz oldalát. – Ismételt, kisebb erejű ütések.
néz	nézeget	Régi fényképeket nézeget. – Szemlélődés, figyelemváltás a képek között.

Az alakok a hangrendi illeszkedést követik: olvasgat, de kérdezget. A tő és a képző találkozásánál magánhangzó is megjelenhet: ír → írogat, üt → ütöget, néz → nézeget. Az alakváltozatot ne egyetlen mechanikus szabállyal próbáld minden igére kiterjeszteni; a bevett képzett alakot tanuld meg.

2.1További gyakorító képzők

A -gat/-get mellett más gyakori minták is vannak, de ezek felhasználhatósága kötöttebb. A termékeny azt jelenti, hogy a képzővel új alakok is létrehozhatók; ez nem jelenti azt, hogy minden igéhez hozzáilleszthető.

Képző	Termékenység és használat	Természetes példa
-og/-eg/-ög	Többnyire kötött, gyakran hangutánzó szócsaládokban jelenik meg; nem szabadon alkalmazható képzési minta.	Az eső halkan kopog a tetőn.
-dos/-des/-dös	Korlátozottan termékeny; gyakran ismétlődő, különálló mozdulatokat jelöl.	A gyerek a szélben szálló szappanbuborékok után kapdos.
-kál/-kél	Korlátozottan termékeny; gyakori mozgást jelentő igékben, sokszor céltalan vagy ide-oda irányuló mozgásra utal.	A vizsga előtt idegesen járkál a folyosón.
-dogál/-degél/-dögél	Korlátozottan termékeny; rendszerint nyugodt, elnyújtott vagy kisebb intenzitású tevékenységet jelöl.	A nagypapa délutánonként a tornácon üldögél.

Ezeknél is a bevett teljes alakból indulj ki: kap → kapdos, jár → járkál, ül → üldögél. Az utóbbi példában a -dögél változat jelenik meg; a képzőváltozatok nem választhatók meg szabadon.

3.A mozzanatos képzés kötöttebb mintái

A mozzanatos igék között jellegzetesek az -an/-en képzővel összefüggő alakok, például a villan, koppan, zörren, dobban. Sok ilyen ige hangutánzó vagy hangulatfestő szócsaládhoz tartozik.

Ezeknél gyakran nem önálló szóként használatos tőhöz kapcsolódnak a képzők. Ezért a kopog–koppan vagy dobog–dobban párt ne úgy kezeld, mintha a kész gyakorító igén egyszerűen kicserélhetnél egy végződést. A tő alakja is eltérhet, és az egyes szócsaládok mintái nem alkalmazhatók szabadon minden igére.

3.1Az -int és az -ant/-ent mintái

Szintén gyakori mozzanatos képző az -int, illetve az -ant/-ent: bólint, köhint, legyint, kacsint, valamint firkant, pöccent. Ezek is kötöttebb minták: a kész szavakat és szócsaládjukat érdemes megtanulni.

Ismétlődő vagy elnyújtott cselekvés	Egyetlen mozzanat	Példa
bólogat	bólint	Hallgatás közben bólogatott; a végén beleegyezően bólintott egyet.
köhög	köhint	Egész reggel köhögött; a megszólalás előtt halkan köhintett egyet.
kacsingat	kacsint	Vacsora közben folyton rám kacsingatott; búcsúzóul még egyszer rám kacsintott.
firkál	firkant	Unalmában a lap szélére firkált; indulás előtt gyorsan odafirkantott egy nevet.

A legyint egyetlen kézmozdulatot emelhet ki: A kifogás hallatán csak legyintett egyet. A pöccent szintén egy rövid mozdulatot jelölhet: Az ujjával pöccentett egyet a golyón. A köhint az egyszeri mozzanat mellett rendszerint kisebb intenzitást is érzékeltet, ezért a párok jelentéskülönbsége nem pusztán az ismétlések száma.

A mozzanatos jelentés sem mindig azonos:

• Koppant egyet a kavics. – Egyetlen hanggal járó érintkezés.
• Fény villant az ablakban. – Pillanatnyi fényjelenség.
• Hirtelen lángra lobbant a papír. – Új állapot kezdete; az égés ezután folytatódhat.

Az utolsó példában a teljes lángra lobbant szerkezet jelöli a hirtelen kezdetet, nem önmagában a képzőből következik minden jelentéselem.

4.A képző és a mondatkörnyezet együtt hat

A gyakorító képzés nem azonos a szokás kifejezésével, a mozzanatos képzés pedig nem zárja ki az ismétlődést a teljes mondatban.

Az igekötő és a képző szerepét is különítsd el. A megírta a levelet befejezett cselekvést fejez ki, de az írás hosszú ideig is tarthatott. A befejezettség tehát nem ugyanaz, mint a mozzanatosság.

5.Stílusérték és rögzült jelentés

A gyakorító alak lehet semleges, kedveskedő vagy lekicsinylő is. Ezt nem pusztán a képző dönti el.

• Hétvégén a kertben dolgozgatok. – Kötetlen, kisebb szakaszokban végzett munka.
• A gyerek kezét simogatja. – Ismétlődő, gyengéd mozdulatok; semleges leírás.
• Ő csak festeget, komoly munkát nem végez. – Lekicsinylő értelmezés, amelyet a csak és a mondat folytatása is erősít.

Bizonyonyos képzett igék jelentése rögzült vagy eltávolodott az alapigéétől. A beszélget például kölcsönös társalgást jelöl, nem egyszerűen azt, hogy valaki többször beszél.

6.Döntési szempontok

1. Az esemény tagolását válaszd meg. Ismétlődő folyamatot mutatsz be, vagy egyetlen mozzanatot emelsz ki?
2. Ellenőrizd a bevett alakot. A gyakorító és mozzanatos párok nem alkotnak minden igére kiterjedő rendszert.
3. Olvasd hozzá a mondatkörnyezetet. Az időhatározó, az igekötő és más kifejezések módosítják az értelmezést.
4. Mérlegeld a stílusértéket. Az enyhítés vagy lekicsinylés lehetséges hatás, nem minden gyakorító alak kötelező jelentése.

Röviden: kopog–koppan a folyamat és az elkülönülő mozzanat különbségét szemlélteti; olvas–olvasgat a tevékenység lefolyását és hangulatát árnyalja. Mindig a teljes szót értelmezd a teljes mondatban.