C2 · Proficient

Hiányos feltételes és megengedő szerkezetek

A hiányos feltételes és megengedő szerkezetek értelmezése, kiegészítése és tagolása; az elhagyás, a hatókör és a stiláris tömörítés összefüggései.

By the flumi team About 6 min read

A hiányos feltételes és megengedő szerkezetekben a ki nem mondott tartalmat a szövegkörnyezetből érted meg. A pontos értelmezéshez el kell különítened a valódi elhagyást a szabályos, ige nélküli névszói állítmánytól, és fel kell ismerned, mire vonatkozik a feltétel vagy az engedmény.

Mitől hiányos egy szerkezet?

Ellipszisről, vagyis elhagyásról akkor beszélünk, amikor a szerkezet valamely ki nem mondott részét a környezet alapján ki tudod egészíteni. A kiegészítésnek meg kell őriznie az eredeti jelentést, az időviszonyokat és a szereplőket.

Tömör szerkezet Lehetséges kiegészítés Az elhagyás szerepe
Ha nem ma, akkor holnap küldöm el. Ha nem ma küldöm el, akkor holnap küldöm el. Nem ismétlődik az azonos cselekvés.
Bár csak röviden, válaszolt a kérdésre. Bár csak röviden válaszolt a kérdésre, válaszolt rá. A válasz korlátozottsága kerül előtérbe.
Ha tudtam volna… A következményt a helyzetből kell kikövetkeztetni. A beszélő a hallgatóra bízza a folytatást.

A kiegészített változat nem feltétlenül szebb: elsősorban az értelmezés ellenőrzésére szolgál. A tömör mondat gyakran éppen az ismétlés elkerülésétől természetes.

A Bár drága, megveszem mondatban a drága jelen idejű, egyes szám harmadik személyű névszói állítmány. Nem egy elhagyott van igét kell visszahelyezned. Ugyanígy a Ha szükséges, segítek sem attól „hiányos”, hogy a szükséges mellett nincs ige.

Feltételes elhagyás és párhuzamos szerkezet

Az elhagyás különösen könnyen értelmezhető, ha két lehetőség ugyanannak a cselekvésnek valamely körülményében tér el. A megmaradó mondatrészek párhuzama megmutatja, mit kell hozzáértened.

Ha nem ma, akkor holnap küldöm el a kéziratot.

A küldés időpontja változik: nem ma küldöm el, hanem a feltétel teljesülése esetén holnap.

Ha nem személyesen, akkor telefonon beszéljük meg a részleteket.

A megbeszélés módja változik; maga a megbeszélés mindkét lehetőségben közös.

Az akkor jól láthatóvá teszi a második lehetőséget, de nem mindig kötelező: Ha nem ma, holnap küldöm el. A két változat közül a szöveg ritmusa és az egyértelműség alapján válassz.

Önálló visszakérdezésben is megmaradhat csupán a kötőszó és a tagadás:

– Holnapra elkészül a fordítás.

– És ha nem?

A kérdés értelme: És mi történik, ha holnapra nem készül el a fordítás?

Itt a tagadás tartalmát az előző megszólalás adja. Előzmény nélkül az És ha nem? nem közli, melyik feltétel meghiúsulásáról van szó.

Megengedő elhagyás: az engedmény hatóköre

A megengedő szerkezet olyan körülményt ismer el, amely ellenére a fő állítás érvényes marad. Tömörítéskor különösen fontos, hogy világos legyen: a korlátozás a cselekvés tényére, módjára, mértékére vagy eredményére vonatkozik-e.

Bár csak röviden, válaszolt a kérdésre.

A válasz megtörtént; az engedmény a terjedelmére vonatkozik.

Ha késve is, benyújtotta a pályázatot.

A benyújtás megtörtént; a kedvezőtlen körülmény a késés.

Ha nem is teljesen, megértette az érvelést.

Volt megértés, de nem volt teljes.

A ha … is ezekben a példákban megengedő értelmű. A Ha késve is, benyújtotta a pályázatot nem teszi bizonytalanná a benyújtás tényét: a beszélő azt állítja, hogy a pályázatot benyújtották.

A ha nem is után gyakran éppen az az elem áll, amelynek az érvényességét a beszélő korlátozza:

  • Ha nem is teljesen, megoldottuk a problémát. → A megoldás mértéke korlátozott.
  • Ha nem is azonnal, válaszolt. → A válasz nem maradt el, csak nem érkezett azonnal.
  • Ha nem is hibátlanul, elvégezte a feladatot. → Az elvégzés megtörtént, de volt benne hiba.

Ne mosd össze a feltételt és az engedményt!

Ha nem ma, akkor holnap küldöm el. → Két lehetséges időpont között állít fel feltételes kapcsolatot.

Ha nem is ma, de még ezen a héten elküldöm. → A mai küldést nem vállalom; a héten történő küldést viszont igen.

Az is helye és a második tag tartalma együtt alakítja az értelmezést.

Quick check

Try one question now.

1
„Ha nem a függelékben, akkor a bevezetőben ismertetjük a módszert.” A két lehetőség között változik.

Check your answer when you are ready. No sign-in needed.

Amikor a következmény marad kimondatlan

Nemcsak a feltételes tagmondat rövidülhet meg: a következményt közlő főmondat is elmaradhat. Ilyenkor a közlés értékét gyakran a beszédhelyzet és a hanglejtés adja.

Megnyilatkozás Jellemző közlési érték Mit ne feltételezz automatikusan?
Ha még egyszer elkésel… Figyelmeztetés vagy fenyegetés. A pontos következményt nem ismerjük.
Ha egy pillanatra ideadnád… Udvarias, közvetett kérés. Nem feltétlenül várunk kimondott következményt.
Ha ezt előbb tudtam volna! Sajnálkozás, elmulasztott lehetőség. Nem egyetlen meghatározott főmondat egészíti ki.

Ezek a megnyilatkozások kommunikációs szempontból önállóak lehetnek. Az elhagyott folytatás olykor könnyen sejthető, máskor többféle lehet, vagy már nem is lényeges: a szerkezet önálló kérésként, figyelmeztetésként vagy érzelemkifejezésként működik.

Ne egészíts ki minden önálló ha-s megnyilatkozást egyetlen „helyes” főmondattal. Először a közlési szándékot azonosítsd. A Ha egy pillanatra ideadnád… kérését például az Add ide egy pillanatra, kérlek mondat világítja meg, nem egy kötelezően visszaállítandó folytatás.

Tagolás, egyértelműség és stílus

A hiányos tagmondat határát is vessző jelöli: Ha nem ma, akkor holnap indulunk. A közbevetett megengedő részt két vessző foghatja közre:

A bizottság, bár csak szűk többséggel, elfogadta a javaslatot.

A döntés megszületett; a közbevetés a támogatás mértékét korlátozza.

A három pont a kimondatlanul hagyott folytatást érzékeltetheti. A felkiáltójel ehelyett az érzelmi értéket emelheti ki: Ha ezt előbb tudtam volna! Egyiket se használd pusztán azért, mert a mondat tömör: a Bár csak röviden, válaszolt szokásos kijelentő mondatként ponttal zárul.

A tömörítés nem kizárólag beszélt nyelvi jelenség. Az ismétlést kerülő, párhuzamos szerkezetek értekező szövegben is természetesek. A félbehagyott figyelmeztetés és a közvetett kérés inkább párbeszédhez kötődik.

Formális szövegben bontsd ki a szerkezetet, ha az elhagyás miatt bizonytalanná válik a cselekvő vagy a feltétel tartalma:

  • Kevésbé egyértelmű: Anna egyeztetett Évával. Ha nem, Péter telefonál.
  • Egyértelműbb: Ha Anna mégsem egyeztetett Évával, Péter telefonál.

A második változat kimondja, pontosan melyik esemény elmaradása a feltétel.

Értelmezési ellenőrzőlista

  1. Keresd meg az előzményt: melyik állításból vagy párhuzamos tagból érthető a ki nem mondott rész?
  2. Ellenőrizd az állítmányt: valódi elhagyásról van szó, vagy szabályos névszói állítmányról?
  3. Különítsd el a feltételt az engedménytől: egy esemény bekövetkezése a kérdés, vagy egy korlátozás ellenére érvényes állítás?
  4. Határozd meg a hatókört: mit korlátoz a nem, a csak vagy a ha nem is?
  5. Próbáld kibontani: maradjon azonos a jelentés, az időviszony és a cselekvő. Önállósult kérésnél vagy felkiáltásnál inkább a közlési szándékot fogalmazd meg.
  6. Válassz a helyzethez illő formát: a tömörség akkor előny, ha nem teszi bizonytalanná azt, amit pontosan közölni szeretnél.

You reached the end

You reached the end

Now make it stick.

Save your progress, or start the exercises. Practice with detailed feedback after you submit, or save your progress and come back.

Practice exercises

Was this lesson helpful?

Last updated October 13, 2026