Időviszonyok: óta, múlva és közben.

Az óta, a múlva és a közben különböző időviszonyokat fejez ki. Segítségükkel elmondhatod, mikor kezdődött egy ma is tartó helyzet, mennyi idő után történik valami, és milyen események zajlanak egy időben. Az igeidőt mindig a mondat jelentéséhez választod.

1.Három különböző időviszony

Névutó	Mit fejez ki?	Példa
óta	Egy kezdőponttól tartó helyzetet	Reggel óta várok.
múlva	Egy időtartam elteltével bekövetkező eseményt	Tíz perc múlva indulok.
közben	Egy másik eseménnyel egy időben történő dolgot	Főzés közben zenét hallgatok.

Mindhárom névutót különírjuk az előtte álló szótól. Ezekben a szerkezetekben a főnév nem kap külön esetragot: két hét óta, két hét múlva, munka közben.

2.Óta: a kezdettől a vizsgált időpontig

Az óta megmutatja, honnan számítjuk egy helyzet vagy folyamat időtartamát. A kezdőpont gyakran a múltban van, a helyzet pedig most is tart.

Kétféleképpen adhatod meg a kezdetet:

• Konkrét kezdőponttal: hétfő óta, január óta, 2020 óta.
• Eltelt időtartammal: két nap óta, három év óta, hosszú idő óta. Számmal megadott időtartamnál a köznyelvben gyakran természetesebb a két napja, három éve alak.

A két óra óta kétértelmű lehet: kezdőpontként és időtartamként is érthető, de a köznyelvben elsősorban azt jelenti, hogy két órától kezdve. Ha a kezdő időpont délután két óra, mondd egyértelműen: Délután kettő óta várok. Ha az eltelt időtartamot akarod megadni, természetesebb: Két órája várok rád.

2.1Óta vagy -ja/-je?

Időtartamot az óta névutóval és a -ja/-je toldalékkal, illetve annak -a/-e változatával is kifejezhetsz: órája, napja, hete, éve.

• Három év óta itt dolgozom. → Helyes, az eltelt időtartamot fejezi ki.
• Három éve itt dolgozom. → Ugyanazt jelenti; időtartamra a köznyelvben ez a gyakoribb, természetesebb változat.

Múltbeli helyzetben is hasonló a különbség:

• Amikor Anna megérkezett, már egy óra óta vártam. → Az egy óra óta itt is félreérthető: egy órai kezdőpontot is jelenthet.
• Amikor Anna megérkezett, már egy órája vártam. → Természetesebb és egyértelműen az eltelt időtartamot adja meg.

3.Múlva: egy időtartam elteltével

A múlva előtt általában időtartam áll: öt perc múlva, két nap múlva, egy év múlva. Azt mondja meg, mennyi idő telik el egy kiindulópont és egy esemény között.

A kiindulópont gyakran a beszéd pillanata.

Jövőbeli eseményhez jelen idejű igealakot is használhatsz, ha az időhatározó egyértelmű: Holnapután, két nap múlva elutazom.

Elbeszélésben a kiindulópont múltbeli is lehet:

Hétfőn elküldtem a levelet. Két nap múlva megérkezett a válasz.

Itt a két napot hétfőtől számítjuk, nem a beszéd pillanatától.

4.Közben: egy másik esemény idején

A közben előtt gyakran tevékenységet vagy eseményt jelentő főnév áll: munka közben, ebéd közben, utazás közben.

A két esemény időben találkozik. Nem szükséges, hogy egyszerre kezdődjenek és egyszerre fejeződjenek be.

A főnév birtokos személyjelet is kaphat: munkám közben, beszélgetésünk közben. Ez megmutatja, kinek a tevékenységéről van szó.

• Munkám közben gyakran használok szótárt. → Miközben dolgozom, gyakran használok szótárt.
• Beszélgetésünk közben megszólalt a telefon. → Miközben beszélgettünk, megszólalt a telefon.

A miközben kötőszóval teljes mellékmondatot kapcsolhatsz a másik eseményhez: Miközben főztem, Anna megterítette az asztalt. A közben előtt főnév állhat (főzés közben), a miközben után pedig igét is tartalmazó tagmondat következik (miközben főztem). A tagmondatokat vessző választja el.

A közben önállóan is állhat. Ilyenkor az előző mondatból tudjuk, milyen esemény idejéről beszélünk:

Én vacsorát főztem. Anna közben megterítette az asztalt.

5.Fontos különbségek és gyakori hibák

Hasonlítsd össze ugyanazt az időtartamot két névutóval:

• Két nap óta itt vagyok. → Korábban érkeztem, és még itt vagyok.
• Két nap múlva itt leszek. → A megadott idő elteltével leszek itt.

Ha a beszéd pillanatától számítasz, a múlva előre, az ezelőtt visszafelé mutat az időben:

• Két nap múlva érkezem. → Holnapután érkezem.
• Két nappal ezelőtt érkeztem. → Tegnapelőtt érkeztem.

Figyeld meg az alakokat: két nap múlva – két nappal ezelőtt, egy hét múlva – egy héttel ezelőtt. Az ezelőtt mellett az időtartamot gyakran -val/-vel raggal fejezzük ki; a múlva előtt nincs ilyen rag.

A közben előtt ne használj -ban/-ben ragot a tevékenységet megnevező főnéven:

✗ Munkában közben zenét hallgatok.

✓ Munka közben zenét hallgatok.

6.Gyors választási segítség

1. Egy kezdettől tartó helyzetről beszélsz? Válaszd az óta névutót: Reggel óta esik.
2. Azt mondod meg, mennyi idő elteltével történik valami? Válaszd a múlva névutót: Egy óra múlva indulunk.
3. Két eseményt kapcsolsz össze időben? Válaszd a közben névutót: Séta közben beszélgettünk.

Az óta a kezdethez, a múlva az eltelt idő utáni eseményhez, a közben az egyidejűséghez kapcsolódik.