Igekötő és befejezettség.

Az olvastam és az elolvastam nem ugyanazt mondja el egy cselekvésről. Az igekötő gyakran azt jelzi, hogy a cselekvést teljes egészében, az eredményével együtt mutatjuk be. Megtanulod felismerni ezt a különbséget, és kiválasztani a helyzethez illő alakot.

1.A cselekvés vagy az eredménye?

Nézd meg ezt a két választ!

Az első válasz a tevékenységről szól. Nem derül ki belőle, hogy a könyv végére értél-e. A második válasz azt is közli, hogy végigolvastad a könyvet.

A befejezettség tehát nem egyszerűen azt jelenti, hogy most már nem csinálsz valamit. Azt jelzi, hogy a cselekvést lezárt egészként mutatod be: például elkészült a levél, vagy elfogyott a szendvics.

2.Gyakori igepárok

Az igekötő sok gyakori igénél kiemeli a cselekvés befejezettségét vagy eredményét.

Tevékenység	Befejezett cselekvés	Mi az eredmény?
olvassa a cikket	elolvassa a cikket	A cikk végére ér.
írja a levelet	megírja a levelet	Elkészül a levél.
eszi a szendvicset	megeszi a szendvicset	Elfogy a szendvics.
tanulja a verset	megtanulja a verset	Már tudja a verset.

Nincs egyetlen igekötő, amelyet minden igéhez hozzáadhatsz a befejezettség jelölésére. Az igét és a hozzá illő igekötőt együtt tanuld meg: elolvas, de megír.

3.Mennyi ideig, vagy mennyi idő alatt?

Az idő kifejezése segíthet megérteni a különbséget.

• A mennyi ideig? kérdés a tevékenység hosszára kérdez rá.
• A mennyi idő alatt? kérdés azt kérdezi, mennyi idő kellett a befejezéshez vagy az eredmény eléréséhez.

Az első mondatban az olvasás két óráig tartott. A másodikban két óra kellett az egész könyv elolvasásához.

Ez hasznos jelentésbeli különbség, de az időhatározó önmagában nem dönti el minden mondatban, hogy kell-e igekötő. Mindig azt nézd, mit szeretnél közölni.

4.A befejezettség nem múlt idő

Az igeidő és a befejezettség két külön dolog. Egy múlt idejű mondat nem feltétlenül közöl eredményt, és egy igekötős ige sem feltétlenül múlt idejű.

A megírom alak jelen idejű, de a harmadik mondatban a holnap szóval jövőbeli cselekvést fejez ki. A befejezett eredmény itt még csak terv: a levél holnap készül el.

5.Nem minden igekötő jelöl befejezettséget

Az igekötőnek más szerepe is lehet: például irányt jelölhet. Ezért az igekötő jelenléte önmagában nem bizonyítja, hogy a mondat befejezett eseményt mutat be.

Az első mondatban éppen látjuk a mozgást; a kifelé az irányát jelöli. A másodikban a kutya már elhagyta a kertet: elérte a kinti helyet.

Az igekötő nélküli ige is kifejezhet lezárult eseményt:

Itt a levél megérkezett hozzám, pedig a kaptam igén nincs igekötő.

6.Rövid ellenőrzőlista

Amikor az olvas–elolvas vagy az ír–megír típusú párok közül választasz:

1. Döntsd el, hogy a tevékenységről vagy annak befejezett eredményéről beszélsz.
2. Válaszd az adott igéhez illő alakot: olvastam a cikket, vagy elolvastam a cikket.
3. Ellenőrizd az időbeli jelentést is: tegnap megírtam, de holnap megírom.

A lényeg: az olvastam nem mondja meg, hogy a végére értem-e; az elolvastam igen. Az igekötő gyakran jelöl befejezettséget, de mindig a teljes mondat jelentését figyeld.