Kötőszóelhagyás és mellérendelés.

A kötőszó nélküli mellérendeléssel tömörebbé, lendületesebbé vagy élesebbé teheted a közlést. Ehhez fel kell ismerned, milyen jelentésviszonyt sugall a tagmondatok sorrendje, tartalma és írásjelezése, és mikor érdemes mégis kötőszóval egyértelműsítened a kapcsolatot.

1.A kapcsolat kötőszó nélkül is megmarad

A mellérendelő összetett mondat tagmondatai nyelvtanilag egyenrangúak: egyik sem tölti be a másik valamely mondatrészének szerepét. Kapcsolatukat kötőszó is jelölheti, de sokszor a tartalmukból következtetünk rá.

A kötőszóelhagyás nem feltétlenül azt jelenti, hogy egy kész mondatból törlünk egy szót. A kötőszó nélküli szerkesztés önálló lehetőség: az olvasóra bízza a kapcsolat felismerését. Emiatt nem mindig állítható vissza egyetlen, kizárólagosan megfelelő kötőszó.

2.Milyen viszonyt értelmezünk?

A kötőszó hiánya nem szünteti meg a jelentésviszonyt, de kevésbé teszi kifejezetté. A következő példákban a szöveg tartalma támogatja az adott olvasatot.

Jellemző viszony	Kötőszó nélküli példa	A kapcsolat kifejtése
Kapcsolatos	A vendégek beszélgettek, a gyerekek játszottak.	A vendégek beszélgettek, és a gyerekek játszottak.
Ellentétes	A terv egyszerűnek tűnt, a megvalósítás nehéznek bizonyult.	A terv egyszerűnek tűnt, de a megvalósítás nehéznek bizonyult.
Következtető	Elfogyott a pénzünk, le kellett állítanunk a munkát.	Elfogyott a pénzünk, ezért le kellett állítanunk a munkát.
Magyarázó	Le kellett állítanunk a munkát: elfogyott a pénzünk.	Le kellett állítanunk a munkát, ugyanis elfogyott a pénzünk.

Az utolsó két sorban ugyanazok a tények szerepelnek, de más a közlés iránya:

• Ok → következmény: előbb megadjuk az okot, majd közöljük, mi következett belőle.
• Állítás → magyarázat: előbb közöljük a történteket, majd megindokoljuk őket.

A kötőszós változatok itt az értelmezést teszik láthatóvá. Nem azt bizonyítják, hogy a kötőszó nélküli mondatnak minden helyzetben csak ez az olvasata lehet.

3.Az írásjel segíti az értelmezést

A kötőszó elmaradásával a tagmondathatár nem tűnik el. Az írásjel a tagolást és az értelmezést is segíti, de önmagában nem határozza meg minden esetben a jelentésviszonyt.

Írásjel	Jellemző szerep	Példa
Vessző	Szorosan összetartozó tagmondatok elválasztása	Megszólalt a csengő, a diákok beléptek a terembe.
Pontosvessző	Erősebb elválasztás, különösen nagyobb egységek között	A szervezők székeket hoztak, asztalokat állítottak fel; a vendégek a bejáratnál várakoztak.
Kettőspont	A következő tagmondat magyarázatként vagy kifejtésként való előkészítése	Nem indulunk el: járhatatlan az út.
Gondolatjel	Fordulat vagy éles szembeállítás kiemelése	Mindenki gyors döntést várt – az elnök újabb egyeztetést kért.

A kettőspont és a gondolatjel nem kötelező jelölője egy-egy mellérendelő viszonynak. A Nem indulunk el, járhatatlan az út is helyes; a kettőspont határozottabban előkészíti a magyarázatot.

4.Ritmus, tömörség és stílus

A kötőszó nélküli mellérendelés nem kizárólag irodalmi eszköz. Beszélt nyelvben, beszámolókban és érvelő szövegekben is természetes lehet. Hatását a mondathossz, a párhuzamos szerkezet és a szövegkörnyezet együtt alakítja.

A kötőszó nélküli szerkesztés nem mindig gyorsít. Hosszabb tagmondatokkal és pontosvesszővel kimért, mérlegelő hatású is lehet. Ha pedig túl sok rövid tagmondatot kapcsolsz így össze, a szöveg szaggatottá válhat.

5.Mikor tartsd meg a kötőszót?

A tömörség nem ér annyit, mint az egyértelműség. Különösen érvelésben fontos jelezni, hogy két tény pusztán együtt fordul elő, vagy az egyiket a másik okának, következményének tekinted.

Tartsd meg vagy tedd ki a kötőszót, ha:

• több, egymástól lényegesen eltérő kapcsolat is elképzelhető;
• választást, következtetést vagy váratlan ellentétet kell félreérthetetlenül jelezned;
• hosszú tagmondatok között nehéz követni az összefüggést;
• a szöveg pontossága fontosabb a tömör, hatásos megfogalmazásnál.

Nem minden kötőszó nélküli összetett mondat mellérendelő. A Tudom, igazad van mondatban a második tagmondat a mit tudok? kérdésre felel: Tudom, hogy igazad van. Itt alárendelésről van szó, nem a mellérendelés egyik változatáról.

6.Ellenőrzőlista szerkesztéshez

1. Azonosítsd a viszonyt: hozzáadás, ellentét, következmény vagy magyarázat kapcsolja össze a tagmondatokat?
2. Vizsgáld meg a sorrendet: a második tagmondat továbbviszi, szembeállítja vagy megmagyarázza az első tartalmát?
3. Válassz írásjelet: egyszerű tagolást, erősebb elválasztást, magyarázatot vagy fordulatot szeretnél érzékeltetni?
4. Ellenőrizd az egyértelműséget: ha a kapcsolat nem követhető biztosan, használj kötőszót.

A kötőszó nélküli mellérendelés akkor hatásos, ha a kapcsolat felismerhető, a tagolás világos, a tömörség pedig nem torzítja a jelentést.