Következmény: annyira, hogy és olyan, hogy.

Az annyira…, hogy… és az olyan…, hogy… szerkezettel megmutathatod, milyen erős egy érzés, tulajdonság vagy hatás, és mi következik belőle. Megtanulhatod, hogyan válassz a két utalószó közül, hogyan rendezd el a mondatot, és hogyan különítsd el a következményt a céltól.

1.A mértéktől a következményig

A főmondat egy tulajdonság vagy cselekvés nagy mértékét fejezi ki. A hogy kötőszós mellékmondat megmutatja ennek következményét.

Az első mondatban a terem telítettségének következménye, hogy néhány embernek már nem jutott hely bent. A másodikban a zaj erőssége miatt nem tudtuk hallani egymást.

Az annyira és az olyan itt utalószó: előre jelzi azt a mértéket, amelyet a mellékmondat a következménnyel tesz érzékletessé.

2.Melyik utalószót válaszd?

Az annyira közvetlenül kapcsolódhat igéhez, de melléknév vagy határozószó mértékét is jelölheti. Az olyan gyakori melléknév előtt, illetve mellékneves főnévi szerkezetben. Egyes határozószók előtt is természetes.

Kapcsolat	Annyira	Olyan
Igével	Annyira sietett, hogy otthon hagyta a kulcsát.	Ugyanezt nem fejezzük ki az olyan sietett kapcsolattal.
Melléknévvel	Annyira fáradt volt, hogy rögtön elaludt.	Olyan fáradt volt, hogy rögtön elaludt.
Határozószóval	Annyira gyorsan beszélt, hogy alig értettem.	Olyan gyorsan beszélt, hogy alig értettem.
Mellékneves főnévi szerkezetben	Annyira nehéz feladatot kaptunk, hogy segítséget kértünk.	Olyan nehéz feladatot kaptunk, hogy segítséget kértünk.

A táblázat párhuzamos példáiban mindkét változat helyes, és a jelentésük lényegében azonos. Nem igaz tehát, hogy az annyira csak igével, az olyan pedig csak főnévvel használható.

3.Szórend és vesszőhasználat

A legkönnyebben követhető sorrend: előbb a mérték, utána a következmény. Az utalószó a főmondatban marad, a hogy pedig a mellékmondatot vezeti be.

• Az olyan a hozzá tartozó melléknév előtt áll: olyan halk, olyan nehéz feladat.
• Az annyira szintén állhat a melléknév előtt: annyira halk.
• A tagmondatok határán, a hogy előtt vesszőt teszünk.

Az utalószó és a kötőszó nem feltétlenül kerül egymás mellé. A vessző nem közvetlenül az annyira vagy az olyan után áll, hanem a teljes főmondat végén.

A szórend a hangsúlyhoz is igazodhat:

Mindkettő természetes: a második változatban az elért mérték kap külön hangsúlyt.

4.Következmény vagy cél?

A következmény azt mutatja meg, mi adódik valamiből. A cél azt fejezi ki, mit akar valaki elérni. A hogy önmagában nem dönti el, melyikről van szó.

Az első mondat tényleges eredményt közöl; nem állítja, hogy a beszélő ezt akarta. A második a szándékát nevezi meg, de nem mondja meg, sikerült-e elérnie a célját.

5.Nem minden olyan…, hogy… következményes

Az olyan nemcsak nagy mértéket, hanem jelleget, típust is jelölhet. Ezért mindig a teljes mondat jelentését vizsgáld.

Az első mondat a munkarend jellegét írja le. A másodikban a zsúfoltság nagy mértékéből következik a kevés szabadidő.

6.Gyors ellenőrzés

1. Mértéket fejezel ki? Nevezd meg, mi erős, nagy vagy intenzív.
2. Mihez kapcsolódik az utalószó? Közvetlenül igéhez az annyira illik; melléknév előtt gyakran az annyira és az olyan is jó.
3. Valóban következményt közölsz? Különítsd el az eredményt a szándéktól és az egyszerű jellemzéstől.
4. Megvan a vessző? A hogy előtt jelöld a tagmondathatárt.

A két alapminta: Annyira siettem, hogy hibáztam. – Olyan fáradt voltam, hogy elaludtam.