A főnévi igenév alanyának értelmezése.

A főnévi igenév mellett nem mindig nevezzük meg külön, hogy ki végzi a cselekvést, vagy kire vonatkozik az állapot. Az értelmezéshez az igenév személyragját, a fölérendelt ige jelentését és a szövegkörnyezetet együtt kell vizsgálnod. A legközelebbi személynév önmagában nem biztos támpont.

1.Mit jelent az igenév alanya?

Az igenév értelmezett alanya az a szereplő, akiről az igenévvel kifejezett állítást tesszük. Nem feltétlenül tudatos cselekvő: lehet egy állapot hordozója vagy egy változás érintettje is.

Az utolsó mondat választékosabb megfogalmazás. A látszik itt nem egy megfigyelő cselekvését nevezi meg, hanem a megvalósulásra vonatkozó benyomást fejezi ki.

Az alany azonosítása tehát nem egyszerűen a „Ki cselekszik?” kérdés megválaszolása. Pontosabb kérdés: Kiről vagy miről állítjuk azt, amit az igenév kifejez?

2.Amikor a fölérendelt ige kijelöli az alanyt

Bizonyos igék mellett az igenév értelmezett alanyát a fölérendelt tagmondat valamelyik mondatrésze határozza meg. Ezt a kapcsolatot kontrollnak nevezzük. Ha az alany határozza meg, alanyi kontrollról, ha a tárgy, tárgyi kontrollról beszélünk.

Kapcsolat	Példa	Az igenév értelmezett alanya
Alanyi kontroll	Júlia megpróbált elaludni.	Júlia
Alanyi kontroll	A vendégek nem akartak távozni.	A vendégek
Tárgyi kontroll	Az edző hagyta a játékosokat pihenni.	A játékosok
Észlelést kifejező szerkezet	Hallottam a szomszédot énekelni.	A szomszéd

Az észleléses példában a szomszédot a ragozott ige mellett tárgyragos alak, ugyanakkor ő az éneklés alanya. Ezt a szerkezettípust érdemes elkülöníteni a kontrolltól: a hallás és az éneklés kapcsolatát fejezi ki, nem szándékot vagy engedélyt.

3.A személyrag és a részeshatározós alak

A személyragozott főnévi igenév személyragja megmutatja az értelmezett alany személyét és számát. A szereplőt gyakran -nak/-nek ragos névszó vagy névmás nevezi meg.

A személyrag azonban nem mindig azonosít egyetlen konkrét személyt. A mennie egyes szám harmadik személyre utal, de önmagában nem árulja el, hogy Annáról, Péterről vagy másról van-e szó.

A -nak/-nek rag sem jelent automatikusan igenévi alanyt. Lehet például a címzett jelölője is.

Mondat	Ki telefonál?	Mi Péter szerepe?
Péternek kell telefonálnia.	Péter	A telefonálás alanya
Péternek kell telefonálnom.	Én	A hívás címzettje

A második mondatban a telefonálnom személyragja egyértelművé teszi, hogy nem Péter telefonál. A Péternek itt a telefonál valakinek kapcsolat része.

4.Személyrag nélkül: általános vagy konkrét alany?

A személyrag hiánya nem jelenti azt, hogy a cselekvésnek nincs alanya. Két gyakori értelmezést kell megkülönböztetned.

• Általános értelmezés: a szabály vagy értékelés mindenkire, illetve az adott helyzetben érintett emberekre vonatkozik.
• Helyzethez kötött értelmezés: a beszélgetésből derül ki, hogy kikről van szó.

A Be kell fejeznünk a jelentést mondat nyelvtanilag is megjelöli a „mi” alanyt. A személyrag nélküli és a személyragozott változat ugyanabban a helyzetben egyaránt természetes lehet, de nem ugyanannyi információt tesznek kifejezetté.

5.Többértelműség és pontosítás

Ha több szereplő is megfelel a személyragnak, a nyelvtani alak önmagában nem mindig dönt.

Az értékelést kifejező szerkezetekben arra is ügyelj, hogy akinek valami fontos, nem feltétlenül azonos azzal, aki cselekszik.

• Péternek fontos volt időben elindulni. → Külön szövegkörnyezet nélkül természetes úgy érteni, hogy Péter indul el.
• Péternek fontos volt, hogy Anna időben elinduljon. → Péter számára fontos az esemény, de Anna indul el.

Ha a két szereplőt világosan el akarod különíteni, a névvel és ragozott igével megalkotott hogy kötőszós mellékmondat biztosabb megoldás. Nem érdemes mindenáron főnévi igenévvel sűríteni a közlést.

6.Az értelmezés ellenőrzése

Egy új mondatban haladj ebben a sorrendben:

1. Keresd meg az igenév személyragját. Ha van, milyen személyt és számot jelöl?
2. Vizsgáld meg a fölérendelt igét vagy kifejezést. Az alanyhoz, a tárgyhoz vagy egy külön megnevezett szereplőhöz kapcsolja az igenévi történést?
3. Ellenőrizd a névszók szerepét. A részeshatározós alak lehet alanyjelölő, de lehet például címzett is.
4. Vedd figyelembe a szövegkörnyezetet. Konkrét szereplőről vagy általánosan értett emberekről van szó?
5. Pontosíts, ha több olvasat marad. Nevezd meg a szereplőt, vagy használj ragozott igés mellékmondatot.

A legfontosabb különbség: a mondat alanya, az igenév értelmezett alanya és a cselekvésben érintett személy nem szükségképpen ugyanaz. Az értelmezést az alak, az ige jelentése és a szövegkörnyezet együtt adja.