Függő beszéd és időbeli viszonyítás
A függő beszédben az igeidők, a személyek és az időhatározók megválasztása: egyidejű, korábbi és későbbi események pontos közvetítése magyarul.
Mások szavait gyakran nem szó szerint idézed, hanem a saját mondatodba foglalod. Függő beszédben az igeidőt, a személyeket és az időhatározókat úgy választod meg, hogy világos legyen: ki beszélt, és az esemény mikor történt az eredeti közléshez képest.
Idézetből függő beszéd
Az egyenes idézet az eredeti szavakat őrzi meg. A függő beszéd a közlés tartalmát adja vissza, rendszerint hogy kötőszós mellékmondattal.
Anna ezt mondja nekem: „Fáradt vagyok.”
Anna azt mondja, hogy fáradt.
Az első mondatban Anna saját magáról beszél. A másodikban én közvetítem Anna szavait, ezért a mellékmondat harmadik személyű.
A függő beszédben nem használunk idézőjelet. A hogy elé vessző kerül. A közlést bevezető ige lehet például mond, mesél, állít vagy ígér; ezekkel a közlés jellegét is érzékelteted.
Nincs kötelező igeidő-visszatolás
A múlt idejű bevezető ige miatt nem kell automatikusan múlt időbe tenni a mellékmondat igéjét. A jelen idő egy múltbeli közléssel egyidejű helyzetet is jelölhet.
Hétfőn este felhívtam Annát. Ezt mondta: „Éppen vacsorázom.”
Kedden így meséltem a beszélgetésről: Anna azt mondta, hogy éppen vacsorázik.
A vacsorázás a hétfői telefonbeszélgetéssel egyidejű, nem a keddi beszámolóval.
Ugyanez általános vagy tartós állításnál is természetes:
- A tanár elmondta, hogy a Föld a Nap körül kering.
- Júlia azt mondta, hogy Szegeden lakik.
A második mondat önmagában nem bizonyítja, hogy Júlia a beszámoló pillanatában is Szegeden lakik. Elsősorban Júlia korábbi közlését adja vissza.
A múlt idejű alak nem feltétlenül hibás: „Anna azt mondta, hogy éppen vacsorázott.” Megfelelő szövegkörnyezetben ez is utalhat a beszélgetés idején folyó vacsorázásra. Ne pusztán az igeidőből következtesd ki az események sorrendjét!
Egyidejű, korábbi vagy későbbi esemény
Az időviszony megállapításához először az eredeti közlés idejét keresd meg. Ezután nézd meg, hogy a közölt esemény ehhez képest mikor történik.
Az alábbi mondatokban Péter hétfőn beszélt, mi pedig kedden idézzük fel a szavait.
| Időviszony | Péter hétfői szavai | Keddi beszámoló |
|---|---|---|
| Egyidejűség | „Most dolgozom.” | Péter hétfőn azt mondta, hogy éppen dolgozik. |
| Előidejűség: korábbi esemény | „Tegnap befejeztem a munkát.” | Péter hétfőn azt mondta, hogy előző nap befejezte a munkát. |
| Utóidejűség: későbbi esemény | „Holnap utazni fogok.” | Péter hétfőn azt mondta, hogy másnap utazni fog. |
A későbbi eseményt jelen idejű igével is kifejezheted, ha az időhatározó egyértelmű: Péter azt mondta, hogy másnap elutazik.
A fog + főnévi igenév szerkezet is megmaradhat egy későbbi beszámolóban:
Szerdán így meséltem: Péter hétfőn azt mondta, hogy kedden utazni fog.
Az utazás hétfőhöz képest későbbi, bár szerdán már elmúlt a kedd. A mondat Péter hétfői közlését adja vissza; nem állítja, hogy végül valóban elutazott.
Quick check
Try one question now.
Check your answer when you are ready. No sign-in needed.
Az időhatározók nézőpontja
A ma, tegnap és holnap jelentése attól függ, melyik naphoz viszonyítasz. Ha másik napon adod tovább a közlést, gyakran pontosabb egy másik időhatározó vagy egy konkrét napnév.
| Eredeti időhatározó | Az eredeti közlés idejéhez viszonyító megoldás |
|---|---|
| ma | aznap |
| tegnap | előző nap |
| holnap | másnap |
| most | akkor, illetve folyamatban lévő cselekvésnél éppen |
| jövő héten | a következő héten, szükség esetén pontos dátummal |
Ezek nem kötelező szócserék. Mindig a tényleges időpontot tartsd meg.
Hétfőn Éva ezt mondja: „Holnap találkozom Bencével.”
Még hétfőn: Éva azt mondta, hogy holnap találkozik Bencével.
Kedden: Éva tegnap azt mondta, hogy ma találkozik Bencével.
Szerdán, az eredeti közléshez viszonyítva: Éva hétfőn azt mondta, hogy másnap találkozik Bencével.
Ha több időpont szerepel a történetben, használj napnevet vagy dátumot: kedden, május 12-én. Ez gyakran világosabb, mint a „másnap”.
Személyek és kérések közvetítése
A személyragokat, névmásokat és birtokos személyjeleket a beszámoló nézőpontjához igazítod. Nem minden első személyből lesz harmadik személy: az számít, kiről beszélsz.
Anna ezt mondta nekem: „Nálad hagytam a könyvemet.”
Anna azt mondta, hogy nálam hagyta a könyvét.
Én ezt mondtam Annának: „Nálad hagytam a könyvemet.”
Azt mondtam Annának, hogy nála hagytam a könyvemet.
Kérés közvetítésekor a már ismert felszólító módot használhatod:
Anna hétfőn ezt kérte tőlem: „Hívj fel holnap!” → Anna hétfőn arra kért, hogy másnap hívjam fel.
Itt a felszólító mód a kéréshez kapcsolódik, nem a múlt idejű bevezető igéhez. Hasonlóképpen, a későbbi esemény miatt önmagában nem szükséges feltételes mód: „Azt ígérte, hogy másnap eljön.”
Ellenőrzőlista a pontos beszámolóhoz
- Azonosítsd, ki beszélt és kihez; ehhez igazítsd a személyeket és a birtokos alakokat.
- Keresd meg az eredeti közlés időpontját.
- Döntsd el, hogy az esemény egyidejű, korábbi vagy későbbi ehhez képest.
- Ellenőrizd, hogy a ma, tegnap, holnap továbbra is a megfelelő napot jelöli-e.
- Ne változtass igeidőt pusztán azért, mert a bevezető ige múlt idejű. Ha az időviszony nem világos, pontosíts időhatározóval.
A cél nem az eredeti alakok gépies cseréje, hanem a közlés tartalmának és időviszonyainak pontos megőrzése.
You reached the end
You reached the endNow make it stick.
Save your progress, or start the exercises. Practice with detailed feedback after you submit, or save your progress and come back.
Was this lesson helpful?
Vocabulary in this lesson
16 words, ready to study.
Play a word to hear it, then mark it as known — or save it to study later.
Save any of these 16 words and review them later.
Időjelölők függő beszédben
16 wordsLast updated October 13, 2026