Utalószók és visszautalás a szövegben
Az utalószók használata mondatok és szövegrészek összekapcsolására: visszautalás személyekre, tárgyakra és teljes állításokra, világos példákkal.
Egy szövegben nem kell minden nevet vagy gondolatot újra teljesen megismételned. Az ő, ez, abban, ilyen és hasonló alakok segítségével visszautalhatsz személyekre, tárgyakra vagy akár egy teljes állításra. A jó utalásból világos, hogy mire gondolsz.
Visszautalás és előreutalás
Visszautaláskor egy korábban említett elemhez kapcsolódsz. Ezt az elemet nevezzük az utalás előzményének.
Vettem egy új kabátot. Holnap abban megyek dolgozni.
Az abban előzménye az új kabát: nem kell újra kimondanod, hogy az új kabátban.
Az utalás előre is mutathat: a pontos tartalom csak később következik.
Ezt kérem tőled: holnap érkezz pontosan.
Itt az ezt tartalmát a kettőspont utáni rész fejti ki.
A szövegbeli utalás és az összetett mondat utalószava összefügg, de nem ugyanaz. Az összetett mondatban az utalószó a főmondat része, tartalmát pedig egy mellékmondat pontosítja: Arra kérlek, hogy várj meg.
Mire utalnak a különböző alakok?
Az utaló alakot a jelentés és az új mondat szerkezete alapján választod ki.
| Mire utalsz? | Gyakori alakok | Példa |
|---|---|---|
| Személyre | ő, ők, vele, róluk | Anna már itt van. Vele megyek tovább. |
| Tárgyra, dologra | ez, az, ezt, abban, benne, róla, vele, róluk | Kaptam egy táskát. Abban tartom a füzeteket. |
| Tulajdonságra, típusra | ilyen, olyan | Könnyű, vízálló kabátot keresek. Ilyet láttam a boltban. |
| Mennyiségre | ennyi, annyi | Tíz szék kell. Ennyit tudunk kölcsönkérni. |
| Helyre | itt, ott, ide, oda | A találkozó a könyvtárban lesz. Hatkor ott várlak. |
| Egy teljes állításra | ez, ezt, emiatt, ennek | Késett a vonat. Emiatt elkéstünk. |
Az ő, ők alanyi alakokat személyekre használjuk; egy könyvre a szokásos, nem megszemélyesítő használatban nem mondjuk, hogy ő. Állatokra azonban szintén utalhatunk velük. A ragos személyes névmási alakok, például róla, benne, vele, róluk, dolgokra is vonatkozhatnak: Vettem egy tollat. Azzal írok helyett azt is mondhatom: Vele írok.
Abban vagy benne? Arról vagy róla?
A benne, róla személyes névmási alakok semleges visszautalásra alkalmasak. Az abban, arról mutató névmások gyakran hangsúlyosabbak: kiemelik vagy szembeállítják az előzményt. Ez nem merev különbség: a mutató névmás egyszerű visszautalásként is természetes lehet, a személyes névmási alak pedig szintén kaphat hangsúlyt.
Kaptam egy táskát. Benne tartom a füzeteket. → Semleges visszautalás a táskára.
Kaptam egy táskát. Abban tartom a füzeteket, nem a hátizsákomban. → A két tárolóhelyet állítom szembe.
Megjelent egy új könyv. Tegnap beszélgettünk róla. → Semleges visszautalás a könyvre.
Megjelent egy új könyv. Tegnap arról beszélgettünk, nem a régebbi kötetről. → Kiemelem, melyik könyv volt a beszélgetés témája.
Az ilyen és az olyan rendszerint hasonló tulajdonságot vagy típust jelöl, nem feltétlenül ugyanazt a tárgyat.
Láttam egy piros táskát. Azt szeretném megvenni. → A korábban látott táskát szeretném.
Láttam egy piros táskát. Olyat szeretnék venni. → Egy hasonló táskát szeretnék; nem feltétlenül ugyanazt.
Szövegbeli visszautaláskor az ez és az az közötti választást nem lehet pusztán fizikai közelséggel magyarázni. Mindkettő utalhat korábbi tartalomra: Megváltozott a terv. Ezt nem tudtam. / Megváltozott a terv. Azt nem tudtam. A választás a szöveghelyzettől és a hangsúlytól is függ.
Az új mondat határozza meg az alakot
Nem az előzmény ragját másolod át. Azt vizsgáld meg, hogy az utaló elemnek az új mondatban milyen szerepe van, illetve milyen alakot kíván az ige vagy más kifejezés.
Megvettem a könyvet. Sokat hallottam róla.
Elolvastam a jelentést. Több hibát találtam benne.
Beszéltem a kollégákkal. Holnap újra találkozom velük.
Az első példában a megvesz valamit után tárgy áll, de a következő mondatban a hall valamiről szerkezethez a róla illik. A harmadik példában a velük több személyre utal.
Így válassz alakot:
- Keresd meg, melyik személyre, dologra vagy gondolatra utalsz.
- Nézd meg, milyen szerkezetben használod az új mondatban: például beszél valamiről, bízik valamiben.
- Válaszd ki a megfelelő alakot: erről, ebben, róla, benne.
- Ellenőrizd, hogy az olvasó egyértelműen felismeri-e az előzményt.
Quick check
Try one question now.
Check your answer when you are ready. No sign-in needed.
Utalás egy egész gondolatra
Nemcsak egy főnévre, hanem egy teljes eseményre vagy állításra is visszautalhatsz.
A szervezők egy héttel elhalasztották a rendezvényt. Ez sok résztvevőnek gondot okozott.
Az ez itt nem a szervezőket vagy a rendezvényt jelöli, hanem az elhalasztás tényét.
Ha hosszabb a szöveg, egy összefoglaló főnév pontosabbá teheti az utalást:
- ez a döntés: egy korábbi választásra vagy intézkedésre utal;
- ez a változás: egy korábban leírt új helyzetet foglal össze;
- ez a probléma: egy korábban bemutatott nehézséget nevez meg.
A könyvtár ezentúl vasárnap is nyitva tart. Ennek a változásnak sok diák örül.
Figyeld meg a toldalékokat: ez a változás → ennek a változásnak, ez a döntés → erről a döntésről. Az ilyen szerkezetben a mutató névmáson és a főnéven is jelölöd a mondatbeli szerepet.
Utalószó a főmondatban
Az összetett mondat főmondatában az utalószó jelzi azt a helyet vagy szerepet, amelyet a mellékmondat részletesen kifejt. Az utalószó lehet ragozott mutató névmás, de például helyre vagy módra utaló szó is.
| Főmondati utalószó | Mellékmondat | Teljes példa |
|---|---|---|
| azt | hogy… | Azt ígérte, hogy időben érkezik. |
| arra | hogy… | Arra számítok, hogy sokan eljönnek. |
| ott | ahol… | Ott találkozunk, ahol tegnap. |
| úgy | ahogy… | Úgy készítsd el, ahogy a receptben szerepel. |
Az utalószó alakját itt is a főmondat szerkezete határozza meg: ígér valamit, de számít valamire. A főmondatot és a mellékmondatot vessző választja el.
Tárgyi vagy alanyi mellékmondat mellett a hangsúlytalan utalószó gyakran elhagyható:
- Tárgyi: Azt tudom, hogy holnap jön. → Tudom, hogy holnap jön.
- Alanyi: Az biztos, hogy holnap jön. → Biztos, hogy holnap jön.
Határozói vonzat esetén az utalószó rendszerint szükséges, de az elhagyhatóság az adott igétől vagy kifejezéstől is függ. A számít valamire szerkezetben tartsd meg az arra alakot:
✗ Számítok, hogy holnap jön.
✓ Arra számítok, hogy holnap jön.
Más határozói vonzat mellett elmaradhat az utalószó: Örülök annak, hogy eljöttél. → Örülök, hogy eljöttél.
Egyértelmű utalás: gyors ellenőrzés
Nyelvtanilag helyes mondatban is lehet bizonytalan az utalás.
Bizonytalan: Júlia felhívta Esztert. Ő már otthon volt.
Az ő Júliára és Eszterre is utalhat. Ha a szövegkörnyezet nem dönti el, ismételd meg a nevet:
Egyértelmű: Júlia felhívta Esztert. Eszter már otthon volt.
Ugyanez egész gondolatokra is igaz: ha több eseményt soroltál fel, az ez önmagában nem mindig elég pontos. Ilyenkor nevezd meg, melyik eseményre gondolsz.
Írás után ellenőrizd:
- Világos az előzmény? Ha nem, ismételd meg a nevet vagy használj összefoglaló főnevet.
- Jó az alak? Az új mondat szerkezetéhez igazítsd: róla, benne, arra.
- Ugyanazt vagy hasonlót jelölsz? Különítsd el az azt és az olyat jelentését.
- Mellékmondat fejti ki a tartalmat? Ellenőrizd az utalószó alakját és a vesszőt.
You reached the end
You reached the endNow make it stick.
Save your progress, or start the exercises. Practice with detailed feedback after you submit, or save your progress and come back.
Was this lesson helpful?
Last updated October 13, 2026