Topik és kontrasztív topik
A topik és a kontrasztív topik szerepe a magyar mondatban: szövegelőzmény, szórend, hanglejtés, valamint a topik és a fókusz jelentésbeli különbségei.
A topik azt jelöli ki, amiről a mondat további része állít valamit. A kontrasztív topik emellett más, összevethető lehetőségeket is felidéz. A különbséget a szövegelőzmény, a szórend és a hanglejtés együtt teszi felismerhetővé.
A topik mint kiindulópont
A topik a közlés kiindulópontja; az utána következő közlésrész a komment. A topik rendszerint a mondat elején, a komment előtt áll. Többnyire már ismert vagy az adott helyzetben könnyen azonosítható személyt, dolgot jelöl.
– Mi újság Annával?
– Anna jövő héten elutazik.
Topik: Anna. Komment: jövő héten elutazik.
A topik azonban nem egyszerűen „régi információ”. Új beszédtémát is bevezethetsz, ha a hallgató azonosítani tudja: Az új szomszédunk tegnap bemutatkozott.
Nem minden mondatban van külön topik. A Mi történt? kérdésre adott Kigyulladt egy autó válasz egészében új eseményt közöl; az egy autó itt nem topik.
A topik nem azonos az alannyal
Az alany és a tárgy mondattani szerep, a topik viszont a közlés szervezésében betöltött szerep. Ezért nemcsak az alany lehet topik. A példákban a félkövér rész a megadott kérdéshez illő topik.
| Előzmény | Válasz | A topik mondattani szerepe |
|---|---|---|
| Mit csinált Anna? | Anna elolvasta a jelentést. | Alany |
| Mi lett a jelentéssel? | A jelentést Anna már elolvasta. | Tárgy |
| Mi újság Péterrel? | Péterrel tegnap találkoztam. | Társhatározó |
| Mi történt a kertben? | A kertben kinyíltak a tulipánok. | Helyhatározó |
A topikká tett mondatrész megtartja a mondatbeli szerepéhez szükséges ragot vagy névutót: a jelentést, Péterrel. A mondat eleji helyzet önmagában nem változtatja meg a nyelvtani kapcsolatokat.
Egy mondatnak több topikja is lehet: Anna a jelentést már elolvasta. Ez például akkor természetes, ha Annáról és a jelentésről is szó volt. A sorrend azt is befolyásolja, melyikükből indítod a közlést.
Mitől kontrasztív a topik?
A kontrasztív topik egy lehetséges témát más témákkal állít szembe. A közlés ilyenkor nagyjából így érthető: „ami ezt illeti, ezt állítom róla; a többi lehetőség külön kérdés”.
Helyzet: Két könyvről beszélgettek.
– Mindkét könyvet elolvastad?
– A regényt elolvastam, a verseskötetet még nem.
A két könyv két külön topik. Mindegyikről külön állítás hangzik el.
Az összevetés másik tagját nem mindig kell kimondanod: A regényt elolvastam. Megfelelő hanglejtéssel ez nyitva hagyja, mi a helyzet a többi könyvvel.
A kontrasztív topik önmagában nem állítja, hogy a többi lehetőségre az ellenkezője igaz. Az A regényt elolvastam mondatból nem következik szükségszerűen, hogy más könyvet nem olvastál el. A folytatás lehet például: A verseskötetről viszont most nem szeretnék beszélni.
A kontrasztív topik lehet nem névszói kifejezés is: Úszni tudok, síelni nem. Itt két tevékenység adja az összehasonlítás alapját.
Quick check
Try one question now.
– Mi újság a nagybátyáddal? – A nagybátyám vidékre költözött. A válaszban az „A nagybátyám”
Check your answer when you are ready. No sign-in needed.
Hanglejtés és írásbeli jelölés
A semleges topik rendszerint nem kap erős szembeállító hangsúlyt. A kontrasztív topik ezzel szemben jellegzetesen hangsúlyos, gyakran emelkedő hanglejtésű. Utána érzékelhető határ vagy rövid szünet következhet, a komment pedig saját hangsúlyt kap.
- Beszédben a topik emelkedő dallama jelezheti, hogy további lehetőségeket is számításba veszel.
- Írásban az előzmény és a párhuzamos szerkezet segít: A regényt elolvastam, a verseskötetet még nem.
- Kifejtett összevetésben a viszont is egyértelműsítheti a kapcsolatot: A regényt elolvastam, a verseskötetet viszont még nem.
A topik után nem teszünk automatikusan vesszőt. Az A regényt elolvastam mondatban a beszédbeli szünet önmagában nem indokol vesszőt. A két tagmondat közé viszont kell: A regényt elolvastam, a verseskötetet még nem.
Kontrasztív topik vagy fókusz?
Mindkettő lehet hangsúlyos, de más feladatot lát el. A kontrasztív topik kijelöli az összevetés egyik témáját. Az ige előtti azonosító fókusz azt emeli ki, hogy a felidézett lehetőségek közül melyikre igaz az állítás.
| Szerep és helyzet | Példa | Közlési szándék |
|---|---|---|
| Semleges topik: a regényről kérdeznek. | A regényt már elolvastam. | Közlöm, mi a helyzet vele. |
| Kontrasztív topik: több könyvről van szó. | A regényt elolvastam, a verseskötetet még nem. | Könyvenként külön állítást teszek. |
| Fókusz: azt javítom, melyik könyvet olvastam el. | A regényt olvastam el, nem a verseskötetet. | Azonosítom a megfelelő könyvet, és kizárom a másikat. |
Az első két példában az igekötő az ige előtt marad: elolvastam. A fókuszos példában az ige mögé kerül: olvastam el. Ez ebben a példasorban jól látható különbség, de az igekötő helye önmagában nem általános topikfelismerő szabály.
Kontrasztív topik és fókusz egy mondatban is megjelenhet: A regényt Anna olvasta el, a verseskötetet pedig Péter. A megfelelő kontextusban a könyvek az összevetett topikok; az olvasók kilétét a komment azonosítja.
Ellenőrző kérdések
A szerepek felismeréséhez ne csak a mondat első szavát nézd!
- Miről szól az állítás? Ez segít megtalálni a topikot.
- Milyen más témákat idéz fel? Ha párhuzamos lehetőségek kerülnek előtérbe, kontrasztív topikról lehet szó.
- Mit mondunk a topikról? Válaszd külön a kiindulópontot és a kommentet.
- Témát jelölünk ki, vagy egy lehetőséget azonosítunk? Az utóbbi a fókusz szerepe lehet.
- Illik ehhez a szövegelőzmény és a hanglejtés? Ugyanaz a leírt szósor más környezetben más közlési szerkezetet kaphat.
A lényeg: topik → erről beszélünk; kontrasztív topik → erről, más lehetőségekkel összevetve; fókusz → ezt azonosítjuk a lehetőségek közül.
You reached the end
You reached the endNow make it stick.
Save your progress, or start the exercises. Practice with detailed feedback after you submit, or save your progress and come back.
Was this lesson helpful?
Last updated October 13, 2026