A névelő általánosító és azonosító szerepe.

A névelő nemcsak azt jelzi, hogy egy főnévvel megnevezett dolog azonosítható-e. Ugyanaz a névelős szerkezet egy egész fajtára vagy egy meghatározott egyedre is utalhat. Az értelmezéshez a mondat állítását, a közös tudást és a szövegkörnyezetet együtt kell figyelembe venned.

1.Fajtáról vagy egyedről beszélünk?

Az általánosító használatban nem egyetlen, adott helyen és időben jelen lévő egyedről teszünk állítást, hanem egy fajtáról, csoportról vagy annak jellemző tagjáról. Az azonosító használatban a beszélő úgy utal valamire, hogy azt a hallgató a helyzet vagy az előzmények alapján azonosítani tudja.

A különbséget tehát nem önmagában az a névelő hozza létre. Az állítmány és a közlés célja is meghatározó.

2.Az általánosítás fő mintái

Általánosító állítás határozott és határozatlan névelővel is létrejöhet, de a szerkezetek nem minden mondatban cserélhetők fel.

Szerkezet	Példa	Jellemző értelmezés
Határozott névelő + egyes szám	A tigris ragadozó emlős.	A fajtát egységként mutatja be.
Határozott névelő + többes szám	A tigrisek ragadozó emlősök.	A fajta tagjairól tesz általános állítást.
Határozatlan névelő + egyes szám	Egy jó tanár figyel a diákjai kérdéseire.	A csoport egy jellemzőnek vagy mintának tekintett tagján keresztül általánosít.

Az egy jó tanár nem feltétlenül egy bizonyos tanárra utal. A fenti mondat inkább elvárást fogalmaz meg: ezt várjuk attól, akit jó tanárnak tartunk. Az ilyen használat különösen természetes értékelésekben, követelmények megfogalmazásakor és lehetőségekről szóló állításokban.

3.A fajta és a jellemző egyed különbsége

Vannak olyan állítások, amelyek nem egy-egy egyedre, hanem a fajta egészére vonatkoznak. Ilyenkor a névelő megváltoztatása az állítás értelmét is megváltoztathatja, vagy szokatlanná teheti a mondatot.

Az első mondatban a tigris egy fajtát nevez meg. A másodikban egy tigris egy egyedet vezet be, anélkül hogy a hallgatónak tudnia kellene, pontosan melyiket.

Máskor a két névelő mellett is lehetséges az általánosító olvasat:

• A jó tanár figyel a diákjaira: a jó tanár típusát jellemzi.
• Egy jó tanár figyel a diákjaira: egy ilyen tanár várható viselkedését emeli ki.

A különbség itt inkább nézőpontbeli, nem pedig két egymást kizáró tényállítás közötti eltérés.

4.Mitől lesz azonosítható a referens?

A referens az a személy, tárgy vagy más dolog, amelyre a főnévi szerkezet utal. A határozott névelő azt jelzi, hogy a beszélő ezt a referenst az adott közlésben azonosíthatónak tekinti. Ehhez nem szükséges, hogy korábban már megnevezze.

Az azonosítás alapja	Példa	Mi segít azonosítani?
Korábbi említés	Vettem egy kabátot. A kabát túl nagy.	Az előző mondat bevezette a kabátot.
Közös beszédhelyzet	Kérlek, csukd be az ajtót!	A helyzetből világos, melyik ajtóról van szó.
Következtetés	Beléptünk egy lakásba. A konyha világos volt.	A konyhát az említett lakás részeként értjük.
Egyértelmű leírás	A verseny egyetlen győztese interjút adott.	A leírás az adott versenyen belül egy személyt jelöl ki.

Az azonosíthatóság mindig az adott közléshez kötődik. Az ajtó nem azt jelenti, hogy a világon csak egy ajtó van, hanem azt, hogy az adott helyzetben ki tudjuk választani a megfelelőt.

5.Konkrét nem ugyanaz, mint azonosítható

A határozatlan névelővel bevezetett személy vagy tárgy lehet egészen konkrét. A beszélő akár pontosan is tudhatja, kiről vagy miről van szó, miközben a hallgató még nem tudja azonosítani.

Az első példában a beszélő egy meghatározott személyre gondol, de új szereplőként vezeti be. A másodikban az akit ajánlottál mellékmondat segít azonosítani a tanárt.

Az értelmezés szöveg közben is változhat:

A kutya társas állat. Tegnap befogadtunk egy kutyát. A kutya most a kertben alszik.

Az első előfordulás általánosító. A második egy új egyedet vezet be. A harmadik már erre az egyedre utal vissza. Ugyanaz az a kutya szerkezet tehát két különböző szerepben jelenik meg.

6.Értelmezési ellenőrzőlista

1. Vizsgáld meg az állítást! Egy fajtát jellemez, elvárást fogalmaz meg, vagy egy konkrét eseményt ír le?
2. Keresd az azonosítás alapját! Van előzmény, közös helyzet, kikövetkeztethető kapcsolat vagy egyértelmű leírás?
3. Különítsd el a konkrétságot az azonosíthatóságtól! Az egy mellett is gondolhat a beszélő egy meghatározott személyre.
4. Ne cseréld fel gépiesen a névelőket! Ellenőrizd, hogy továbbra is a fajtáról, annak jellemző tagjáról vagy egy adott egyedről szól-e a mondat.

A döntő különbség: az általánosító használat egy csoportról mond valamit; az azonosító használat egy adott referens felismerhetőségére épít. A névelő értelmét mindig a teljes közlésben keresd.